Péntek délután felavatták Halla Aurél jogász és közgazdász, államtitkár emléktábláját a Római út 24. szám alatt. Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő  az ünnepségen úgy fogalmazott: Halla egyike volt azoknak a nagy katolikus gondolkodóknak, akik megelőzték korukat. Halla Aurél nemcsak az ország, hanem Érd fejlődéséért is nagyon sokat tett a múlt század első felében.

“Nem azon fordul meg a szociálpolitika eredményessége, hogy vajon egy társadalmi jelenség fogalmát miként töltjük meg szótartalommal, hanem azon, hogy a szociálpolitika mennyiben tudja a politikával a maga nemzeti gondolatban gyökerező ama követelését elfogadtatni alapelvül, hogy mindenkinek a megélhetését biztosítani kell; tehát nemcsak az életét, és erre milyen módszereket ajánl” – idézte Halla Aurél egyik gondolatát Aradszki András államtitkár a pénteki ünnepségen, hangsúlyozva: Halla Aurél ezzel az 1940-ben papírra vetett gondolatával beállt a nagy katolikus gondolkodók sorába, akik megelőzték korukat.

Az országgyűlési képviselő felidézte Halla Aurél életét, munkásságát. Mint elhangzott, Halla Aurél Budapesten született 1880-ban, katolikus családban. Középiskoláit a székesfehérvári Cisztercita Gimnáziumban végezte. Pályáját ügyvédként, majd bíróként kezdte, majd berendelték az  Igazságügyminisztériumba, ahol osztálytanácsosként, majd miniszteri tanácsosként dolgozott.

Nagy szerepet vállalt a Trianon utáni Magyarország gazdasági-kereskedelmi életének fellendítésében. 1925–26-ban építtetett házat Érden, a Római út 24. szám alatt. Ez is adhatott ösztönzést számára, hogy sokat tegyen a közlekedés, a közúti hálózat fejlesztése érdekében. 1936-ban a Magyar Királyi Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkárává nevezték ki. Tisztségét 1938-ig töltötte be. 1937-ben időközi választáson országgyűlési képviselővé választották Szombathelyen.

Lemondása után is tevékeny társadalmi szerepet vállalt. A II. világháború idején kereskedelmi, szociálpolitikai jellegű, gyakorlati és szakírói tevékenységét tovább folytatta. Közreműködött a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) 1940. október l-jén megnyíló bentlakásos népfőiskolája létrehozásában.

Érdet többször sújtotta árvíz, például 1941–42-ben. 1942-ben fejeződött be  a jelenlegi gát alapjainak lerakása. A Duna legerősebb gátját építették meg a trianoni Magyarország határain belül. Halla Aurél az Érd–Nagytétényi Ármentesítő Társulat elnökeként nagy szerepet vállalt ebben. A gát építését támogatta és szervezőmunkájával segítette a KALOT Népfőiskola vezetése, itt dolgoztak a népfőiskola Érden tanuló növendékei.

Halla  Aurélt  a  Rákosi-korszakban az MKP nemkívánatos személynek minősítette, a kistarcsai internáló táborba kitelepítette,  könyveit tiltólistára tette.  Érdi ingatlanát 1952-ben   államosították.

Halla az 1956-os  forradalom  után  került  vissza Érdre.  Betegen  halt  meg  1959.  július 31- én.  Augusztus  6-án,  az Öregtemetőben  helyezték  örök  nyugalomra  feleségével,  Polczer  Izabellával (1891–1951) közös sírhelyen.

A Halla-ház 1956 után közösségi házként működött, itt kapott helyet a sportkör, később nyugdíjasklubnak, rendőrségnek, szolgálati lakásoknak adott helyet az ingatlan. 1963-ban itt rendezték be Érd első helytörténeti gyűjteményét, és fiókkönyvtár is működött itt. Manapság a frissen felújított orvosi rendelő szolgálja Érd lakosságát, ami leginkább felel meg Halla Aurél szellemiségének és örökségének. Örömmel leplezem le e nagy személyiség emléktábláját, akinek világképét és munkásságát ajánlom a következő korok és generációk szíves figyelmébe – hangsúlyozta Aradszki András.

T. Mészáros András polgármester köszönetét fejezte ki Szilasi Lászlónak, a tábla készítőjének, Antunovits Antal önkormányzati képviselőnek, aki kezdeményezte az emléktábla létrehozását, és mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy Halla Aurélra méltóképp emlékezzen a város.