Tóth Krisztina, József Attila-díjas költő-író volt a Csuka Zoltán Városi Könyvtár vendége, a költészet napja alkalmából megrendezett író-olvasó találkozón. Elmondta, hogy szerinte nem kell a vészharangot kongatni, vagy a költészetet temetni, mert a fiatalok igenis szoktak verseket olvasni.

Nida Judittal, a könyvtár igazgatóhelyettesével elsősorban prózai munkáiról beszélgettek. Ezek között legutóbb, tavaly a Párducpompa című novelláskötet jelent meg. “Posta, ​trolibusz, orvosi ügyelet, plázasétány, iskola, végállomás, tömött vasúti kocsi, kutyafuttató – Tóth Krisztina ötven története a mi mindennapi életünkben játszódik. Mintha mi állnánk saját magunk előtt a sorban. Gogol szelleméhez hűen: ha nevetünk, magunkon nevetünk. Már pedig abszurd humorból és empatikus iróniából itt nincs hiány. A Párducpompa elbeszélései groteszken realista pillanatfelvételek, lírai lassítások, precíz megfigyelések arról, miképpen élünk és félünk a mai Magyarországon. Pontos történetek az útvesztésről út közben. A bevándorlásról és a kivándorlásról, a szegénységről és a betegségről. A Blaha Lujza térre az aluljáróból huszonöt lépcsőfok vezet a felszínre, derül ki az egyik írásból. Haza a mélyben. Ilyenek ezek a megható és megrázó novellák is: grádicsonként érzékeljük a különbséget a lent és a fent között, a hatalmi agresszió és az emberi szolidaritás között”, olvasható a kötet ismertetőjében.

 (kiemelt kép: MTI/Czimbal Gyula)