Képek a sebezhető jégvilágról

Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Kércz Tibor és Komáromi Csaba Olvadó jövőnk – Az Északi- és a Déli-sarkvidék törékeny jelene című kiállítását április 20-án a Természettudományi Múzeumban. „A felnőtteknek tudományos kérdés, a gyerekeknek a túlélés kérdése a klímaváltozás”- fogalmazott a köztársasági elnök.

Hasonló tartalmaink:

Az Északi-sarkvidék Földünk legsérülékenyebb területe a klímaváltozásra, ezt mutatja az is, hogy sokkal gyorsabban melegszik, mint bármilyen más hely a planétán. Miközben az átlagos globális hőmérséklet kevesebb, mint 1oC-kal emelkedett az elmúlt három évtized során, a Jeges-tenger nagy részén a melegedés 3oC körül volt. Bizonyos helyeken, ahol a jég eltűnt, a hőmérséklet 5 oC-kal emelkedett.

kércz_5

Kércz Tibor és Komáromi Csaba 2016 augusztusa után most másodjára látogatott el az Északi-sarkvidékre, hogy fényképet készítsenek a jég birodalmáról. Ahogy azt az Érd FM 101.3-nak Kércz Tibor elmondta, annak ellenére, hogy általában a márciusi téli időszakban a jég sokkal délebbre is le szokott nyúlni, mostani látogatásukkor egészen a 81. szélességi fokig fel tudtak hajózni anélkül, hogy jéggel találkoztak volna. Egyes kutatások szerint 2050-ben, de lehet, hogy már előbb is, nyaranként teljesen el fog tűnni a jég a Jeges-tengerről.

kércz_4

A most kiállított 50+1 kép (utóbbit árverésre ajánlották az alkotók) az elmúlt években bejárt sarkvidékek és azok élővilágát örökíti meg. Ahogy ma még élnek és léteznek a sarki rókák, pingvinek, jegesmedvék. Kércz Tibor a kiállítás megnyitóján számadatokkal összegezte a sarkvidéki fotós expedícióikat.  Eszerint 20 hónap alatt 2 sarkvidéken tettek meg 3 expedíciót. Ezalatt 33 napot töltöttek jégtörő hajókon, amelyekkel 7100 km-t utaztak sarkvidéki vizeken. A 3 expedíció alatt több mint 55 ezer képet készítettek, ebből látható most 50.

kércz_3

„A fotók, amiket itt látunk, nem a drámát mutatják, hanem a természet megőrzendő szépségét. Ezek a fotók felhívják a figyelmünket a veszélyre. Felhívják a figyelmünket a felelősségre. És arra, hogy közösen keressünk rá megoldást”, mondta el Áder János köztársasági elnök a kiállítás megnyitóján, gratulálva a fotóművészeknek, hogy erőt, energiát, pénzt, fáradtságot nem ismerve elkészítették a képeket.

kércz2

Kércz Tibor az Érd FM 101.3-nak elmondta, hogy mi magunk is tehetünk azért, hogy – ha már megállítani egészen biztosan nem is tudjuk, de – lelassítsuk a globális felmelegedést. Olyan apró, hétköznapi dolgokkal, mint hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy hogy nem vásárolunk olyan dolgokat, amikre nincs is szükségünk.

Áder János köztársasági elnök a német Felix Finkbeiner „Plant for the Planet” – azaz Ültess a planétáért!  kezdeményezését hozta fel példaértékűként. A kisfiú 10 évvel ezelőtt, kilencéves volt, amikor egy előadást tartottak az osztályának a globális felmelegedésről. Ebben a kis Felix megtudta, hogy kedvenc állatai, a jegesmedvéket a kihalás fenyegeti a globális felmelegedés miatt. Utánajárt, mivel akadályozhatná meg ezt ő, Interneten olvasta Wangari Maathai történetét: a kenyai nő a kopár földből sűrű erdőt varázsolt 30 millió facsemete elültetésével, amiért 2004-ben Nobel-díjjal is kitüntették. Ő is elkezdett hát fákat ültetni, és társai, 9-12 éves gyerekek is segítettek neki, az ENSZ támogatásával megalapították a Plant for the Planet mozgalmat. A csoporthoz azóta 130 országból csatlakoztak gyerekek, akik együtt, összesen 140 milliárd fát ültettek ezidáig el. De a történetnek itt még nincsen vége. Miután egy, a Nature magazinban publikált kutatás rávilágított, hogy egymilliárd fa elültetése globális szinten nem jelent sajnos átütő eredményt, új céljuk született: egybillió fa földbe ültetése, amivel évi tízmilliárd tonna szén-dioxid tűnne el a légtérből.

Az Olvadó jövőnk Az Északi- és a Déli-sarkvidék törékeny jelene című kiállítás június 30-ig látható a Természettudományi Múzeumban.

Címkék