Az Érdi Értéktár Bizottság és – az önkéntesekből álló – munkájukat segítő Érdi Hungarikum Klub immáron öt éve gyűjti azokat a tárgyi, szellemi értékeket, amelyek megőrzését az utókor számára fontosnak tartják. Munkájuk nyomán gyarapszik az Érdi Települési Értéktár, azaz az érdikumok gyűjteménye, a listán immár félszáz tétel szerepel. Hagyománnyá vált, hogy oklevelet, megbízólevelet kapnak azok az alkotók, javaslattevők és értékőrök, akik tevékenységükkel kapcsolódnak a települési értéktár bővítéséhez. A városi közgyűlés legutóbbi ülésén T. Mészáros András polgármester és Hudák Mihály, az értéktár bizottság elnöke adta át az elismeréseket.

Oklevelet adtak át azoknak, akik a bizottság decemberi és idén májusi ülésén kerültek az értéktárba. Ebben az elismerésben részesült Homolya Gábor, akinek művészeti tevékenységét a kulturális örökség kategóriába vették fel, ahogy Tamaska Józsefné Jakab Margit szőtteseit is. Az oklevelet átvehette dr. Kubassek János múzeumigazgató az ugyancsak érdikumnak minősített Érdi Krónika szerkesztőjeként.  Fekete Zoltánnak a Monda és valóság határán című dokumentumfilm-sorozat okán ítéltek elismerést. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola mintegy negyed százados kórustalálkozója is az értéktárba került, az oklevelet Maitz Ferenc igazgató kapta. Köszönet illeti azokat is, akik javaslataikkal felhívják a bizottság figyelmét a település megóvandó értékeire, s ők ezért értékőri megbízást is kaptak az oklevelük mellé: Hamar József, Daróci Lajosné, Gárdosné Beke Zita, Lehoczki Zsuzsanna, Kávránné Szedmák Ilona, Jáki Antal, Kotroczóné Klopfer Teréz, Nagyné Rápli Györgyi, Brunczvikné Máté Ildikó.

Tavaly december óta szerepel az érdikumok listáján Homolya Gábor, aki csaknem 25 éve Érden élő és alkotó képzőművész. Munkássága rendkívül gazdag és sokoldalú: készített és készít rajzfilmeket, murális műveket, festményeket, plakátokat, grafikai-arculati terveket, egyedi grafikákat, fotomontázsokat, fotókat, homok-applikációs kollázsokat, tárgyszobrokat. Legismertebbek ez utóbbiak, a tárgyszobrok, az objektek – vagy minek is nevezzük ezeket az egyedi alkotásokat? Az biztos, hogy unikumnak számítanak szokatlanságukkal. A művész szerint talán az assemblage – vagy mondhatjuk új-realizmusnak is egy lexikon szerint – kifejezés fedi le legjobban, amit csinál, az irányzat lényegében a dadizmusban gyökerezik. A dolog lényege: különféle tárgyak egymáshoz illesztéséből, összerakásából, halmozásából létrehozott háromdimenziós műalkotás. Na, Homolya Gábor éppen ilyeneket csinál a műfaj nemzetközi vonulataitól annyiban eltérően, hogy nem a puszta látvány érdekli, nem az a célja, hogy a kompozíciók meghökkentő voltukkal hassanak. Komoly, olykor mély, elsősorban irodalmunkban és történelmünkben gyökerező tartalmak kifejezésére igyekszik használni e sajátos kifejezési módot. Homolya Gábor munkái a témába vágó tárlatokon láthatóak olykor, Érden két önálló kiállítása volt már, s rendszeres résztvevője a Téli Tárlatoknak is.

(mnp)