Egyetemi hallgatók kutatnak az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban

Az intézmény már a megalakulása óta együttműködik az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, illetve annak társadalom és gazdaságföldrajzi tanszékével, és terepgyakorlatra fogad általában 5-6 hallgatót. A múzeum munkatársa, Lendvai Tímár Edit, óraadó a tanszéken, és ő szervezte a gyakorlatot, és meghatározta azokat a szakfeladatokat, amelyek nemcsak a diákok szellemi gyarapodását szolgálják, hanem a múzeum értékeinek növeléséhez is hozzájárulnak – fejtette ki Kubassek János, a múzeum igazgatója. A Cholnoky Jenő-hagyatékot kutatják, amely a család jóvoltából került ajándékként a Földrajzi Múzeum birtokába.

Hasonló tartalmaink:

Cholnoky Jenő földrajztudós, író, a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyikeként szokták emlegetni. Több mint 20 évig tanított az ELTE-n, de nemcsak tudós volt, a nevéhez kötődik a Kék Túra Mozgalom is. A Földrajzi Múzeumban kutatott dokumentumokból, képekből kiderül, mennyi rejtőzködő érték van a Kárpát-medencében – monda Kubassek János, aki szerint a hallgatók munkája azért is fontos, hogy a fiatalok szemléletében kapjanak erősebb hangsúlyt a múlt értékei. Illetve tágítja a diákok látókörét, és nagyon sok olyan kérdéssel kerülhetnek kapcsolatba, amely a tankönyveken túlmutat. A Cholnoky-hagyaték egy részét a Földrajzi Múzeum kiállításain a látogatók is megismerhetik – fűzte hozzá az igazgató.

A program kezdeményezője, Lendvai Timár Edit lapunknak elmondta, hogy a terepgyakorlat mindkét fél számára jelentős előnyökkel járt, hiszen a diákok feltérképezhették a múzeum minden szegletét; a kiállításokon keresztül megismerhették a múzeum földrajztudomány történeti értékeit, amire rá is csodálkoztak, mert nem tudták korábban, hogy mit őriz az intézményünk – mondta Lendvai Timár Edit. – Kezükbe vehettek és megismerhettek eredeti földrajztudósoktól származó tárgyakat és dokumentumokat. Olyan emberek emlékeit, akikről korábban csak az iskolapadban hallottak, akiknek a munkásságukból vizsgáztak. Most mindez megelevenedett számukra, ami igen hasznos a későbbi tanulmányaikat illetően – magyarázta Lendvai Timár Edit.

A Magyar Földrajzi Múzeum is nyer a terepgyakorlattal, hiszen a fiatalok a nyilvántartásban segítettek. Több ezer tételből álló hagyatéki dokumentumot néztek át, és az azokban szereplő forrásanyagokat vitték fel a számítógépes adatbázisba. Lendvai Timár Edit elmondta, hogy a diákok munkája azért volt rendkívül hasznos, mert munkájukat szakértő szemmel tudták elvégezni, hiszen az adott életműveket már ismerték tanulmányaikból. Így az általuk elkészített listákat a múzeum a későbbiekben a lehető legjobban fel tudja használni.

A terepgyakorlaton résztvevő Oroszi Erzsébet és Bognár Bettina elmondta nagy élmény számukra, hogy eredeti iratokat vehetnek a kezükbe.  – Óriási dolog, hogy megismerjük Teleki Pál kézírását, jó érzés, hogy tudjuk, hogy egy levél „tőle” jött. Izgalmasnak tartjuk a munkát, mert rengeteg levél van. Fantasztikus, hogy jelekből, szélességi és hosszúsági fokokból tudták, hogy merre járt a másik. Nekünk egyetemi hallgatóknak ez egy óriási lehetőség és egy életre szóló élmény – mondták a lányok.

A Cholnoky Jenő levelezéseiből, rajzaiból, feljegyzéseiből vagy épp személyes tárgyaiból álló anyag egy részét már sikerült feldolgozni és akár a múzeum látogatói is megtekinthetik, ugyanakkor még sok munka vár a szakemberekre vagy akár a diákokra, ha mindet a közönség elé akarják tárni.

Címkék