Kik éltek itt, hogyan gazdálkodtak, milyen írásos és tárgyi emlékek maradtak fent? Ezekre a kérdésekre ad válaszokat az Érd 775 kiállítás, amely szeptember 4-én nyílik a Magyar Földrajzi Múzeumban. A kiállítás apropóját az adja: Érdet először 1243-ban említik egy latin nyelvű oklevélen. Az Érdi Napokon nemcsak kiállítás, hanem helytörténeti konferencia is várja az érdeklődőket.

A mai Érd területén már az őskorban is megtelepedett az ember, a Duna-part melletti rész a bronzkorban, majd a vaskorban évszázadokon át lakott volt, a római korban pedig itt húzódott a limes. Az Árpád-korban a mai város területén több település is létezett: Érd, Székely, Kőkert és Berki, de folyamatosan lakott csak a mai Ófalu városrészen található Érd település volt.

Érd első okleveles említése, „Erdi” néven, egy 1243-ban kelt, latin nyelvű oklevélből való: Tádé fia János Érden fekvő öröklött birtokát egy sziget felével és hat szolgával eladta Berki Mihály veszprémi ispánnak 10 ezüst márkáért. Hogy a középkori Érd valójában mikor alakult, 1243 előtt száz vagy tíz évvel, arról nincsenek emlékeink, a következő évszázadokból azonban már igen. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint évszázadokon át adták-vették Érd területén a birtokokat, mígnem az Ákosházi Sárkány család az 1500-as évek elejére megszerezte Érd, Tárnok, Diód, Berki, Eben falvakat. Az Ákosházi Sárkány család jelentős építkezéseket folytatott Érden. Nevükhöz fűződik a mai Szent Mihály-templom helyén álló egykori Szent György templom gótikus stílusú kibővítése, és érdi udvarházuk felépítése is a későbbi Sina kastély helyén.

Az 1243–1526 közötti szűk háromszáz évről leginkább csak okleveles források maradtak fent, középkori tárgyi emlékek kevésbé. Mint Lehoczki Zsuzsanna helytörténész, a kiállítás rendezője lapunknak elmondta, ennek egyszerű oka van: mivel Ófalu azóta is lakott, és a korabeli falu területén azóta is építkeznek, nem volt mód a régi falu régészeti feltárására. A fennmaradt írott források ugyanakkor több mindenről is tanúskodnak, nemcsak a birtokok adásvételéről: kiderül belőlük az érdi birtok nagysága, utalásokat tartalmaz mesterségekre, arra, hogy mit termesztettek. Az Érd 775 időszaki kiállítás szeptember 4-én kedden, délután öt órakor nyílik az épület tetőterében.

– A kiállítás segítségével a látogatók megismerhetik az egykor itt élő emberek lakóhelyét. A középkorban az emberek veremházakban éltek, ahová leginkább csak aludni jártak, napközben odakint éltek, ott is főztek, tevékenykedtek a szabadtéri tűzhelynél. Bemutatjuk a középkor étkezési szokásait is. Tudjuk, hogy abban az időben árpát, lencsét, rozst, hüvelyeseket, káposztát termeltek, ami a gyümölcsöket illeti, szőlő, szilva, körte és dió minden bizonnyal volt. A nemesek húst, a jobbágyok inkább kásákat és híg főzelékféléket ettek, de jelentős szerepe volt a halászatnak is. A látogatók megismerhetik a korszak jellemző öltözetét, illetve jellegzetes mesterségeit – bemutatunk egy kovácsműhelyt és egy vízimalmot is –, és bepillantás kapnak Sárkány Ambrus érdi birtokos egykori udvarházába. A kiállításon az érdeklődők láthatják az írott okleveles forrásokat, és a mai Érd területén található Székely falu régészeti kutatásainak eredményeit is – tette hozzá Lehoczki Zsuzsanna.

A kiállítás egészen 2019. június 16-áig lesz látogatható. Aki szeretne még jobban elmélyülni Érd múltjában, azt az Érd 775 helytörténeti konferencia várja szeptember 6-án, csütörtökön, tíz órai kezdettel. A résztvevők Érd legújabb régészeti és levéltári kutatásainak kutatásainak eredményeivel ismerkedhetnek meg, többek közt az alábbi témákban: az érdi ősemberi
telep; az érd-százhalombattai kora vaskori halomsírmező; a Benta-patak partján egykor álló római villagazdaságok; Érd középkori temploma; az 1684-es érdi ütközet; az 1876-os ősrégészeti kongresszus érdi kirándulása.

Szeptember 7-én, pénteken rendezik a Magyar Földrajzi Társaság éves közgyűlését a múzeumban. Ekkor adják át a Balázs Dénes által alapított Teleki Sámuel-érmet, a társaság és Érd városa közös kitüntetését, amivel a földrajz és a társtudományok képviselőinek munkásságát ismerik el évről-évre.

(Érdi Újság, kiemelt kép: középkori piac – részlet a kiállításból)