Tényleg olyan gáz a műanyag? Ezzel a provokatív kérdésfeltevéssel hirdették meg az Érdi Ökofilmklub szervezői az évad első programját, melyen a Földünk, a műanyag bolygó című osztrák-német dokumentumfilm levetítése után Merza Péter, a Humusz (Hulladék Munkaszövetség) alelnöke és oktatási programvezetője kalauzolt el bennünket a műanyagok világában, azaz helyesebben: műanyag világunkban. 

El tudjuk képzelni életünket műanyag nélkül? Vegyünk csak egy szokásos reggelt: mivel mosnánk fogat, mi ébresztene, miből lapátolnánk ki a joghurtot, és milyen játékokat kellene gyorsan összedobni, hogy nagyjából rend legyen a gyerekek szobájában?

Werner Boote 2009-es dokumentumfilmje, a Földünk, a műanyag bolygó azt mutatja be, hogy életünk minden szegletét ma már a műanyag uralja. Amivel semmi baj nem lenne, ha nem lenne a műanyag káros az egészségre. Merthogy az élelmiszereken, a kozmetikumokon, végül pedig a mikroműanyaggal szennyezett vizeken keresztül a műanyag ma már mindenkinek a vérében megtalálható – többek közt túlsúlyt, asztmát, meddőséget okozva. És akkor még nem is beszéltünk a műanyaghulladék kérdéséről, azaz arról, hogy a most eldobált műanyag kacatok évszázadok alatt sem bomlanak le, legfeljebb csak széttöredeznek mikro műanyaggá.

Persze vannak kezdeményezések: akadnak országok, ahol betiltották az egyszer használatos műanyag zacskók, evőeszközök és szívószálak gyártását, vagy ahol újra bevezették a betétdíjat éppen a műanyagszemét megfékezése érdekében. A film azonban nem a hulladékra koncentrál elsősorban, hanem arra a több száz tanulmánnyal alátámasztott tényre, hogy például az élelmiszerek csomagolására használt műanyag egészségkárosító lehet. A mozi azt is bemutatja, a műanyag lobbi olyan erős, hogy az összetevők üzleti titoknak számítanak, és magának az ENSZ-nek is hosszú évek alatt sikerült azt elérnie a gyártóknál, hogy a több száz lehetséges összetevőből 12-t nyilvánosságra hozzanak. Köztük a BPA-t.

Nagy előrelépés volt, már a film bemutatása után, 2011-ben az, amikor az Európai Unió betiltotta a biszfenol-A-t (BPA) tartalmazó műanyag cumisüvegek gyártását, mert rájöttek, hogy a vegyi anyag befolyásolja a hormonháztartás és az immunrendszer működését, továbbá szerepe lehet a szív-és érrendszeri betegségek, májproblémák, a cukorbetegség és a tumorok kialakulásában is. Sőt, korlátozták az élelmiszerekkel érintkező műanyag csomagolások BPA mennyiségét is, mert a vegyi anyag lassan, de biztosan beleoldódik az ebbe csomagolt élelmiszerbe is, főleg hő hatására. Ugyanakkor egyes elemzések szerint a BPA helyettesítésére használt vegyi anyagok ugyanolyan egészségkárosító hatásúak.

Mi hát a teendő? Nyilván nem utánozhatjuk a rendezőt, aki a filmben a kamerák előtt teleragasztott egy nagyobb boltban egy tucat műanyag csomagolású terméket azzal, hogy: „A műanyag öl.” De például azt megtehetjük, hogy megnézzük, milyen típusú műanyagba van becsomagolva az élelmiszer, amit veszünk. Erre buzdított Merza Péter is a film utáni beszélgetés során, akitől megtudhattuk, hogy a műanyag csomagolásokon a nyilakkal körbevett háromszögben található számok lehetnek az irányadók ebben.

-Az 1-es, a2-es, a 4-es és az 5-ös számmal jelölt műanyagok szelektíven gyűjthetők és újra feldolgozhatók. A 3-as számmal jelölt PVC viszont akármilyen széles körben is elterjedt – sok gyerekjáték, fólia, csipesz, vízvezetékcső, gyógyászati segédeszközt készítenek belőle -, az alapanyaga az egészségre káros és veszélyes vinil-klorid, ami többek közt növeli a mutációk gyakoriságát, születési rendellenességet okozhat, rombolja az immunrendszert. Nem lehet újrahasznosítani sem. Mint ahogy a 6-os számmal jelölt polisztirolt sem, aminek a veszélyes méregnek számító benzol, etilbenzol és sztirol az alapanyaga – tudhattuk meg a Humusztól, aminek célja, hogy Magyarországon a fenntartható, természeti erőforrásokkal takarékosan bánó életmód napi gyakorlattá váljon.

Ha egy tucat dolgot kényelmesebbé tesznek is életünkben a műanyagok, és ha nem is tudjuk már visszafordítani az idő kerekét, figyeljünk egészségünkre, és a környezetünk védelmére, hogy ne öljön meg minket műanyag világunk, és mi se pusztítsuk el műanyaggal világunkat.

(Érdi Újság)