Több mint másfél évtizede helyi védettséget élvez, délre eső része európai jelentőségű NATURA 2000-es terület, északi szakasza régészeti védelem alatt áll, s ez év tavaszától az Érdi Értéktárba is bekerült városunk egyik ékessége, a Fundoklia-völgy.

Érd ezen értékes, természeti kincsekben gazdag terültén 2009-ben egy igényes tanösvényt is építettek, amely a parkvárosi Dévai utcától közelíthető meg, illetve a Hargitai és a Hegyalja utca találkozásától is elindulhatnak rajta a természetjárók. A tanösvény a keleti terület völgyperemén, a platón és völgyaljban vezet a már meglévő, spontán kialakult ösvényeken. A tanösvény két, a plató és a lejtőperem száraz gyepeit, valamint a völgyalji erdő élővilágát bemutató, megközelítőleg 1060 m és 600 m hosszú szakaszokból áll. Fontos elemei az információs táblák, a fatáblás állomások és a meredek, csúszós, porló szarmata mészkővel borított, emiatt balesetveszélyes pontokon, a korláttal ellátott falépcsők.

1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az érdi „paleolitikus telep”, amely a Neander-völgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye. Az érdi ősember legértékesebb hagyatékának az otthagyott rengeteg kőeszközt tartják, melyekből 900-at hoztak felszínre és sokat elárulnak őseink műveltségéről. Az érdi vadásztanyáról ezekből 42 fajta eszköz került elő.

A Fundoklia-völgy alapkőzete szarmata mészkő, amely hazánkban itt lelhető fel legnagyobb felszíni kiterjedésben. Megjelenése azonban változatos. Dolomitra jellemző porló felszínek, kőfolyások, meredek letörések, lépcsők, valamint a dachsteini mészkőre jellemző, nagy kiterjedésű, sík platók tagolják. A völgy délkeleti végét pedig változó vastagságú lösz borítja, amely a völgyvég egy pontján kisebb löszfalat képez.

Ez a terület természeti értékekben is kiemelkedően gazdag, több mint háromszáz edényes növényfaj fordul elő. Közülük kettő fokozottan védett: a magyar gurgolya és a Szent István-szegfű. Nagy állományokban található itt csinos- és délvidéki árvalányhaj, gyakori a tavaszi hérics és igen értékes ritkaság még a turbánliliom. Az élőhelyek is változatosak. A völgyfenéken gyertyános tölgyes maradványra bukkanhatunk. A lejtők oldalain és a platón az egykori molyhostölgyes bokorerdőkre utaló virágos kőris és molyhos tölgy magányos példányai fordulnak elő. Vannak még száraz cserjések és különféle szárazgyep típusok is.

A Fundoklia-völgy kisállatvilága is rendkívül gazdag. Megtalálható itt a fokozottan védett pannon gyík és a színpompás tollú gyurgyalag. Nevezetes gerinctelenek közül a védett sisakos sáska, a fűrészes lábú szöcske és a fecskefarkú pillangó él e területen. A környéken számos énekesmadár is fészkel.

Érdemes ide kirándulni, mert a fennsíkról Érd dél-és délkeleti panorámája tárul elénk, valamint tiszta időben még a Pázmánd-verebi dombvidék és a Velencei-hegység is látható szabad szemmel. A szomszédos érdi, tárnoki és sóskúti hasonló élőhelyek fokozatos beépítése következtében az érdi Fundoklia-völgy az egyik utolsó, jelentős kiterjedésű mentsvára a fennsík gazdag, ám sérülékeny élővilágának, ezért is fontos e terület fokozott védelme és megőrzése.

Érdi Újság