Mozgalmas év után, mozgalmas év előtt: Dénes Mercédesz, válogatott birkózó
Vitathatatlan, hogy az élete középpontjában a birkózás áll. A magyar válogatott 48 kilósa szép sikereket ért el már az elmúlt évben is, ám a junior vb bronzérmese nem elégszik meg ennyivel. Az idén nem lehet más a célja, minthogy véglegesen berobbanjon a nemzetközi élvonalba, a birokvetők elitjébe. Ezért dolgozik, s ezért edzőtáborozott a közelmúltban az Egyesült Államokban, készülve az idei, nem kevés nemzetközi versenyre. Az Érdi Spartacus kitűnőségével, Dénes Mercédesszel beszélgettünk.
Hasonló tartalmaink:
- Többször beszélgettünk már, de eddig még sosem kérdeztem meg, hogy fér bele egy ilyen „kis emberbe” ennyi erő? Mert az látszik, hogy nem fotelben üldögél naphosszat, s az is, hogy nem rántott levest eszik tejbegrízzel…
- Ahhoz, hogy erős legyen az ember, enni is kell. Nem mondom, hogy mindig sokat, de hogy táplálót, az biztos. Egyébként nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy erőssé legyen valaki. A képlet egyszerű: rendszeresen kell edzeni naponta három-négy órát, lehetőleg éveken át.
- Ami az edzést illeti, abban bőven lehetett része ebben az elmúlt időben. Az Egyesült Államokban edzőtáborozhatott, ami nem kis dolog…
- Számomra volt öröm és meglepetés ez, mert eredetileg egy edző, Wöller Ákos és egy versenyző, Sastin Mariann ment volna a coloradói táborba. A tréner azonban nem tudott elutazni, így ketten mentünk Mariannal.
- Nem kis kaland.
- Izgalmas volt, s örültem, hogy magamra voltam utalva, mert nem csak a birkózást kell megtanulni, hanem azt is, hogy miként boldoguljon, s találja fel magát az ember váratlan helyzetekben.
- Voltak ilyenek?
- Valójában nem. Elrepültünk Denverbe, onnan elmentünk Coloradóba, az amerikaiak egyik központi edzőtáborába.
- Mondják, hogy az maga a csoda…
- Közel járnak az igazsághoz. Már a mérete is lenyűgöző. Háromszor-négyszer nagyobb, mint a tatai tábor, s olyan a felszereltsége, hogy tényleg tátva maradt a szánk. A lényeg, hogy minden van, ami a tökéletes edzésmunkához kell.
- Gondolom, kiváló volt az ellátás is, így aztán gondjuk nem lehetett.
- Valóban nem volt, bár azokat a „matekórákat” szívesen elfelejtenénk.
- Azt hittem, sportolni mentek…
- Ez így is volt, ám mivel a súlyzókon mindent fontban jelöltek, az erőnléti edzéseknél állandóan számolgatnunk kellett, hogy meglegyen a napi mennyiség. A végén már profik voltunk, s annyi súlyt emeltünk fel fontban, hogy az azt a mennyiséget tegye ki kilóban, amennyit előírt nekünk az edző.
- Mondjon valamit az edzőtáborról…
- Egyetlen példát csupán: az egyik edzőteremben egyidőben hét szőnyegen tréningezhettünk, ami azért nem mindennapi. A lényeg, hogy nagyon hasznos volt, ráadásul váltott és minőségi edzőpartnerekkel készülhettünk. Nem egyszer volt példa arra, hogy fél órán át gyakoroltunk egyetlen mozdulatot, egyetlen technikát, hogy az tökéletes legyen.
- Gondolom, a hazaérkezésük után pihenőt tartott.
- Azt éppenséggel nem, bár kényszerűségből ki kellett hagynom néhány napot.
- Mi történt?
- Ideggyulladást kaptam, egy hétig meg sem tudtam mozdítani a nyakamat. Már azért sem, mert nyakmerevítőt kaptam, amiben aztán sem edzeni, sem aludni nem lehetett… Hála Istennek, most már túl vagyok rajta, ezen a héten már edzhetek, ami kell is, mert március közepétől nem lesz megállás.
- Emlékszem, tavaly gond volt, hogy rövid időn belül túl sok versenye volt, s nem tudott tökéletesen felkészülni valamennyire. Gondolom, nem lép bele újra ugyanabba a folyóba…
- Úgy tartja a mondás, hogy kétszer nem is lehet, bár három csúcsformát az idén is kell hozni. Előbb áprilisban, ekkor lesz Finnországban a felnőtt Európa-bajnokság. Két hónappal később rendezik meg a juniorok Eb-jét, augusztusban pedig ennek a korosztálynak a világbajnokságát. Ja, s hogy el ne felejtsem… A sort márciusban kezdjük, amikor Világ Kupára utazunk Tokióba. Ez is fontos lesz, nem akármilyen mezőnnyel.
- Japán hónapról hónapra, évről évre izgalmasabb lehet a sportolók számára. Bár még messze van, de hat év múlva ott rendezik majd az olimpiát.
- Ott bizony, s akkor is csak 26 éves leszek.
- Ideális kor ez egy sportembernek.
- Igen, s én ott szeretnék ideális formában lenni. Ez persze nem zárja ki, hogy a két év múlva sorra kerülő riói olimpiára ne figyelnék maximálisan.
Róth Ferenc
(Érdi Újság 2014. február 27.)