A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén. Mit kell tudni a sokak által legszebbnek tartott természeti jelenségről? Mikor lesz hozzánk közelebb teljes napfogyatkozás?

Ritka jelenség szemtanúi lehetnek az Amerikai Egyesült Államokban élők és az ez alkalomból odalátogató turisták: 2017. augusztus 21-én az USA kontinentális területén egy nagyjából 100 km széles sávban teljes napfogyatkozás lesz látható. A totalitás percei alatt a Hold korongja eltakarja az egyébként vakítóan fényes Napot, így a hirtelen jött sötétségben átmenetileg láthatóvá válik csillagunk atmoszférájának külső része, a napkorona.

Felmérések és idegenforgalmi előrejelzések szerint az emberiség története során eddig látható valamennyi teljes napfogyatkozás közül ennek az eseménynek lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönsége. Ráadásul a modern technika segítségével bárhonnan nyomon lehet majd követni a megfelelő helyekre telepített kamerák interneten át élőben közvetített képén.

A napfogyatkozás az egyike azon természeti jelenségeknek, amelyek rádöbbentenek bennünket arra, hogy egy szédületes sebességgel mozgó bolygón – a Földön – élve az ember milyen parányi játékszer az égitestek világában. Hasonlóképpen félelemmel vegyes érdeklődéssel fordulunk más természeti jelenségek felé is, de a Földön bekövetkező vulkánkitörések, földrengések, szökőárak, hurrikánok stb. valódi veszélyt jelentenek a közvetlen szemlélők számára, míg az égitestek „bújócskái”, a nap- és holdfogyatkozások monumentalitásuk ellenére is ártalmatlanok. Csak arra kell ügyelni, hogy közvetlenül a Napba nézni tilos, mivel átmeneti vagy tartós szemkárosodást, sőt akár vakságot is okozhat. Megfelelő szűrőn át, speciális napfogyatkozás-szemüveggel vagy a Napot kivetítve viszont semmihez sem fogható élményben lesz részünk.

A 2017. augusztus 21-i teljes napfogyatkozás

A 2017. naptári év utolsó fogyatkozása teljes napfogyatkozás lesz, de ez a jelenség Magyarországról nem látható. Teljesnek látszik a fogyatkozás az Amerikai Egyesült Államok jó néhány államából. Részleges napfogyatkozást figyelhetnek meg a teljesség sávjától északra és délre tartózkodó megfigyelők: a Hawaii-szigeteken, az észak-amerikai kontinens nagy részén, így az USA többi államában és Kanadában, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi országaiban, Grönlandon és Izlandon, továbbá napnyugtakor a Hold sötét korongja egy kicsit „kiharap” a Napból Nyugat-Európa legnyugatabbi részén és Észak-Afrika nyugati partvidékén.

Negyedszázad elteltével most következik be újra teljes napfogyatkozás az Amerikai Egyesült Államok szárazföldi területén, amely ráadásul nyugat–keleti irányban teljesen átszeli az észak-amerikai kontinenst. Emiatt is arra számítanak az idegenforgalmi szakemberek, hogy fellendül a turizmus, a világ minden pontjáról odasereglenek a napfogyatkozások látványa iránt érdeklődők. Legutóbb majdnem egy évszázada, 1918. június 8-án fordult elő, hogy egy teljes napfogyatkozás árnyéksávja teljes egészében átszelje az észak-amerikai kontinenst.

A félárnyék 15 óra 46 perc 48 másodperckor érinti a vízfelszínt a Hawaii-szigetektől 1200 km-re északra. (Minden időadat UTC-ben, azaz koordinált világidőben értendő, a nyári időszámítás miatt Magyarországon ehhez képest két órával később van.) A Hold árnyéka 16 óra 48 perc 32 másodperckor vetül először az óceán vizére, az Aleuti-szigetektől 1400 km-re délre. A teljesség időtartama azon a helyen csupán 51 másodperc, de ahogy az árnyék kelet felé halad, a totalitási fázis egy ideig fokozatosan hosszabbodik. Az árnyék 17 óra 15 perc 51 másodperckor Oregon állam partjánál éri el az USA területét. A teljesség majdnem két percig tart, és itt az árnyéksáv 100 km széles. A fogyatkozás maximuma Kentucky államban lesz 18 óra 26 perc 40 másodperckor. A totalitás időtartama ekkor 2 perc 40 másodperc, az árnyéksáv 115 km széles lesz, a Nap pedig 64° magasan áll majd az égen. Továbbhaladva az árnyék 18 óra 47 perc 31 másodperckor hagyja el az USA szárazföldi területét Dél-Karolina partjainál. A teljes fázis itt már csupán 2 perc 34 másodpercig tart, a Nap 61° magasan áll az égen, de az árnyék még mindig 115 km széles sávban húzódik. Ezt követően az árnyék átszáguld az Atlanti-óceánon, és 20 óra 4 perc 19 másodperckor a Zöldfoki-szigetektől 500 km-re délnyugatra elválik a vízfelszíntől. A félárnyék egy órával később, 21 óra 4 perc 23 másodperckor hagyja el a földfelszínt.A Nap−Hold páros a napfogyatkozás során az Oroszlán csillagképben tartózkodik. A Naptól valamivel több mint egy fokra lesz látható a fényes Regulus, ráadásul ez a csillag a totalitás idején a napkorona külső részében látszik. Kissé távolabb a Naptól feltűnik a Merkúr, a Vénusz és a Mars bolygó is, még távolabb pedig a Jupiter.

A mostani teljes napfogyatkozás idején a Hold három nappal van túl a földközelségén, így látszó mérete az átlagos értéknél kissé nagyobb: 32,12 szögperc. A Nap látszó átmérője viszont átlagos: 31,62 szögperc. A kettő különbsége viszonylag jelentős érték, ezért tart tovább a totalitás fázisa, mint 18 évvel ezelőtt, a számunkra emlékezetes 1999. augusztus 11-i teljes fogyatkozás alkalmával, amelyet Magyarország területéről is megfigyelhettünk.

A teljes napfogyatkozás látványa semmi máshoz nem hasonlítható. Szavakkal még közelítőleg sem lehet szemléltetni, hogy milyen fényhatásokban lehet része a megfigyelőnek. A fényhatások kialakulásában közrejátszik, hogy a Hold árnyékkúpja a földfelszínre vetülve nagyjából 100 km átmérőjű területen okoz hirtelen sötétedést, tehát az észlelő horizontja körül gyorsan változnak a fényviszonyok a megszokott nappal, a szürkületi derengés és a nagyon gyorsan bekövetkező, de rövid ideig tartó éjjel között, amikor is az éjszakai eget a Nap atmoszférája sejtelmesen bevilágítja. A megszokottól eltérően a sötétedés és a totalitás utáni kivilágosodás egyaránt nyugat felől kezdődik. A teljesség percei alatt a napkorona alakját érdemes külön is tanulmányozni, már ha van rá idő a sok egyéb csodálnivaló közepette. A nagyjából 11 éves naptevékenységi ciklus során a napkorona alakja és kiterjedése is változik. A jelenlegi ciklusban már túljutottunk a naptevékenység maximális fázisán, de a Nap aktivitása az elmúlt hetekben is számottevő volt.

A napkorong szélénél néhol még éppen látszik a fotoszféra vékony rétege. Ezek a ragyogó pontok, az ún. Baily-féle gyöngyszemek azért látszanak, mert a Hold felszíne nem sima, így a holdperemnél az ottani domborzati viszonyok miatt több-kevesebb napfény átszüremlik.

Az augusztus 21-én este bekövetkező napfogyatkozás élőben követhető az alábbi webcímekre kattintva:
https://www.exploratorium.edu/eclipse
https://www.nasa.gov/eclipselive

(forrás: mta.hu)