Globális problémákról és lokális cselekvésről szól a FÖLD 21 “Zöld úton a Kék Bolygóért” című kiállítás, mondta dr. Palkó Zsolt a tárlat szervezője  a megnyitón adott interjújában március 8-án az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskolában. “A 21. század vízválasztó, mert mi vagyunk az első generáció, aki szembesül az ökológiai problémák súlyosságával, és mi vagyunk az utolsó generáció, aki még tehet ellene, hogy ne legyenek visszafordíthatatlan folyamatok.”

A kiállítás anyaga egyrészt az Érdi Polgári Természetőrség és az ÖkoPark Közösség, azon belül Gerner Szonja által az Érd-Sóskúti-fennsík, Natura 2000 természetvédelmi területének élővilágáról készült felvételekből áll, másrészt pedig az Auchan budaörsi áruháza és a Föld Napja Alapítvány kiállítása a fenntartható és jövőtudatos életmódról, a klímaváltozás hatásairól.

“Nőnap van, és Földünket sok helyen nőként tisztelik, Földanyának szólítják, ezért a mai nap az övé is”, mondta megnyitójában dr. Palkó Zsolt az öko iskolaként működő Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola diákjainak és a többi érdeklődőnek. A gyerekek kíváncsian tanulmányozták a figyelemfelkeltő plakátokat, amelyek tényeket és cselekvési terveket, ötleteket tartalmaztak. Amikor aztán azt kérdezte az Érdi Polgári Természetőrség vezetője, a kiállítás szervezője a gyerekektől, hogy a kiállítás másik részét képző, a természetőrség által fotózott képek vajon hol készülhettek, a diákok egy része arra tippelt, hogy valahol, nagyon távol. Pedig mint a felirat is tanúsította, a többek közt különböző gombákról, helyi lenről, magas gubóvirágról, atalantalepkéről és a karcsú fényperjén napfürdőző apró boglárkáról készült képek az Érd-sóskúti fennsík élővilágát mutatják be. Azt, hogy háborítatlan formájában kiknek ad(hat) otthont, amikor nem oda hordjuk az építési törmeléket, az autóbontásból hátramaradt és egyéb kommunális hulladékot.

A képet dr. Palkó Zsolt készítette március 8-án.

“Ha így folytatódik a civilizációs fejlődés, akkor nemsokára négy bolygóra lenne szükségünk, hogy eltartson bennünket. 2050-re 9 milliárdan leszünk, és ha nem változnak fogyasztási szokásaink, ha mindenki még többet és többet akar, akkor a bolygó nem fog tudni eltartani bennünket, és a hulladék elborít majd minket”, figyelmeztetett dr. Palkó Zsolt. Példaként említette, hogy  Magyarországon egy év alatt két Gellért-hegynyi hulladékot termelünk és hogy 1 perc alatt egy budapesti állatkertnyi erdő tűnik el a Földről – az emberi beavatkozás miatt. “Ha közben hozzáadjuk, hogy folyamatosan, évről évre 100 millióval növekszik az emberek létszáma, akkor látni lehet, hogy ennek nem lesz túl jó vége. De fontos, hogy ne csak a problémákról beszéljünk, hanem a megoldási tervekről is”, teszi hozzá a polgári természetőr. A plakátokon pedig számos, a mindennapi életünkben alkalmazható környezetvédelmi tanácsok szerepelnek közérthetően és nagyon plasztikusan megfogalmazva.

A hó alól nem a virágok, hanem a szemét bújik elő az Érd-sóskúti fennsíkon.

A gyerekek pedig lelkesen magyarázzák az Érdi TV kamerája előtt, ők maguk mivel tesznek környezetük védelméért. Egyikük azt sorolja, hogy a kertjükben komposztálnak, szelektíven gyűjtik a hulladékot és a tömegközlekedést használják. “A mostani generáció nyitott a környezetvédelemre, ami fontos, mert komoly felelősség lesz rajtuk is, hogy ez a bolygó élhető legyen a jövőben, és ne a hulladékba fulladjunk bele, hanem erdők, fák, virágok, állatok és jó levegő vegyen körbe bennünket,” mondja dr. Palkó Zsolt.

Gerner Szonja képe

Az Explorer Society elnöke és az Érdi Polgári Természetőrség vezetője örömét fejezte ki, hogy Érd Megyei jogú Város Önkormányzata zéró toleranciát vezetett be az illegális szemetelők ellen mind a bel-, mind a külterületeken. Ő maga is – társaival együtt – kocogás közben folyamatosan gyűjti a szemetet. Erre a fajta sportolásra már név is született Svédországban: a plogging, ami a kocogva szemétgyűjtést jelenti. Dr. Palkó Zsolt kifejezte, hogy az Érdi Polgári Természetőrség segíteni szeretne a városnak, hogy a természetvédelmi kérdések előtérbe kerüljenek, még fontosabbak legyenek. “Hiszünk abban, hogy a közös cselekvés eredményre vezet,” zárta gondolatait.

A kiállítás megnyitóján részt vett Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Természetvédelmi Őrszolgálatának osztályvezetője, aki már 50 éve ismeri a várost, ide járt iskolába, a Vörösmarty-ban dr. Szerényi Gábor vezette be őt is a biológia és a kémia rejtelmeibe, majd a Telekiben is dolgozott egy évig napközis tanárként. Ő a szelektív hulladékgyűjtés mellett arra biztatta a gyerekeket, hogy otthon, ha van kertjük olyan kertet alakítsanak ki, amibe szívesen látogatnak el a különböző élőlények, mint a madarak, lepkék, békák. Kérdésünkre elmondta, hogy Érden a szemetelési probléma nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, a benépesüléssel összefüggésben. “Ami szemet szúró változás volt a rendszerváltást követő időszakban, az az, hogy az úgynevezett “jobb lét”, a fogyasztói társadalom betette a lábát Érdre is, és amiket addig a kertekben őrizgettek az emberek, hogy majd csak jó lesz valamire, azokat elkezdték kitenni Érd széleire. A másik nagyon fontos változás pedig, hogy a 80-as években télen gyakorlatilag már alig lehetett levegőt venni Érden, mert mindenki szénnel vagy vegyes tüzelésű kályhával fűtött. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején azonban bevezették a gázt, amitől egy csapásra tisztább lett a levegő”, mesélte el  az osztályvezető. Ám még mindig ott volt a szemét kérdés. “Az a szerencse, hogy Érdre a fővárosból rengeteg tehetős, értelmiségi munkát végző ember is kiköltözött, akik szívügyüknek tekintették a saját környékük rendbetételét, emellett a 90-es évek elejétől rádöbbentünk arra, hogy a környezetünk véges, és őrizni kell, gazdálkodni kell vele, az pazarlás, hogyha egy jó élőhelyet szeméttel beborítunk. Nemcsak vagyoni és értelmiségi kérdés lett most már a természetvédelem, hanem szemléletváltás is, amit az érdi iskolák és a természetvédő mozgalmak gyorsan lekövettek. Elindult egy folyamat: védetté nyilvánították a Fundoklia-völgyet, kiszedték onnan a rengeteg szemetet,  és most már Érd széleiről egész jól tünedezik el a szemét, még egy-két olyan támadási pont van, ahol sajnos hektáros szeméthalmok vannak: az Érd-Sóskút közötti fennsíkos területen. Ennek most egy részét átvette Érd városa. Remélem, hogy a szeméthelyzet változik ezzel, és esetleg az önkormányzat és az állami szervek közösen eredményt tudnak elérni, hogy ez a szép árvalányhajas, tölgyes erdős, mozaikos táj, NATURA 2000-es terület, a kultúrtörténeti emléknek is nevezhető hatalmas levendulással megőrizze ezt a képet.” Legyen így. Legyen az Érd-sóskúti fennsík területe a képeken is látható természeti kincsek és ne a szemét birodalma.

A kiállítás március 22-éig látogatható.

(a kiállításon látható képek Gerner Szonja fotói)