Délvidéken jártak a Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola hetedikes diákjai, a Határtalanul program keretében. A háromnapos kiránduláson bejárták Szerbia magyarlakta területeit, és elzarándokoltak mindazon helyekre, amelyek Bogner Mária Margit életében fontos szerepet játszottak. Pálfi Mariann tanárnő beszámolója.

2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Határtalanul program, Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázatára, Délvidéki zarándoklat Bogner Mária nyomdokain címmel iskolánk sikeresen pályázott.

A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése, a szomszédos országok magyarlakta területeinek megismerése. Ennek keretében iskolánk hetedik évfolyama az állam támogatásával tanulmányi kiránduláson vett részt Szerbia magyarlakta területén a Vajdaságban, s így személyes tapasztalásokat szereztek a külhoni magyarságról.

2018. április 18-án indultunk 36 tanulóval, 3 pedagógussal, Takácsné Tóth Noémi igazgatónővel és iskolánk püspöki biztosával, Hajdu Ferenc atyával Vajdaságba. Utunk első állomása Kelebia volt, ahol a Divisio Apostolorum római katolikus templomot tekintettük meg. Itt Paskó Csaba plébános mutatta be a templomot. Majd Dr. Bogner István, Bogner Mária Margit unokaöccse mesélt Mária Margitról ezzel is közelebb hozva hozzánk példamutató életét. Látogatásunkat végül szentmisével zártuk, melyet Hajdu Ferenc atya iskolánk püspöki biztosa celebrált. Itt a Jóisten áldását kértük határon túli magyarjainkra, akik a trianoni békeszerződés után elszakított területeken új életre talán igen, de szerető hazára nem leltek.

Ezt követően városnéző sétán vettünk részt Szabadkán. Megtekintettük a városházát, a városháza terén a kék szökőkutat, melyet Zsolnay kerámia borít, a zsinagógát, a Ferencesek templomát, amit a város legrégibbi temploma. Sétáltunk a Korzón Szabadka legszebb sétálóutcáján, melynek a városháza felöli sarki épülete a Népszínház, klasszicista stílusban épült.

Némi szabadidő és fagyizás után újra buszra szálltunk és Bajmok felé vettük utunkat, ahol a kaponyai csata emlékművét tekintettük meg. Bácskossuthfalván található a Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik, ahol rövid főhajtással és koszorúzással emlékeztünk meg az 1848-49-es hősökről, megtekintettük a millecentenáriumi emlékművet, majd elsétáltunk a Turul szoborhoz.

Ezen a napon már csak a Kishegyesi szállás elfoglalása várt ránk a Kátai-tanyán, ahol a gyerekek mindkét este közösségépítő játékokban vehettek részt, és megtapasztalhatták, hogy milyen jó érzés az iskolán kívül is közösséget alkotni.

Másnap 2018. április 19-én újra útra keltünk. Első állomásunk ezen a napon a különleges természeti és kulturális értékekkel bíró Tarcal-hegység Nemzeti Park volt. Ez a park nemcsak csodálatos természeti környezetéről, de a benne megbúvó ortodox monostorokról is nevezetes. A lankás dombok, csodálatos erdők vidékén a Krusedol ortodox monostort tekintettük meg, ahol Ferenc atya mesélt az itt található ikonokról.

Újvidék a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található a neogótikus Mária Neve katolikus templom is, melyet Ferenc atya mutatott be nekünk sok-sok érdekességet mesélve. Majd a Duna utcán keresztül a Duna parkba sétáltunk. Következő állomásunk Pétervárad, mely város Újvidékkel szemben található. A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta a város erődítménye. Második napunk utolsó állomása Karlóca volt. A település történelmének egyik legfontosabb eseménye az 1699-es karlócai béke, melynek során a Habsburg császár és a törökök kedvező megegyezést kötöttek. A béke megkötésének helyét a Békehozó Miasszonyunk kápolnát tekintettük meg.

Utunk harmadik napján 2018. április 20-án Kishegyesen meglátogattuk az Ady Endre Kísérleti Általános Iskolát, ahol Hajvert Ákos igazgató úr fogadott minket. Megismerhettük Kishegyes és az iskola történetét, hírességeit. Majd általunk készített jegyzetfüzettel, könyvjelzővel és egy tábla csokival kedveskedtünk a hetedik osztályos tanulóknak. Ezt követően a napunk Bogner Mária Margit életének fontosabb helyszíneinek meglátogatásával telt. Következő állomásunk Nagybecskerek volt, ahol elsőként a háromhajós, neoromán stílusú templomot a Nepomuki Szent János székesegyházat néztük meg, majd szentmisén vettünk részt, melyet ismét Hajdu Ferenc atya iskolánk püspöki biztosa celebrált. A szentmise után Mons. Gyuris László plébános tartott egy rövid előadást a templomról. Ezt követően megtekintettük az iskolát, majd a házat, ahol Bogner Mária Margit tanult és élt édesapja halála után. Utazásunk vége felé közeledve Elemér települést kerestük fel, ahol megkeresztelték Mária Margitot. A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom. Kriptájában van ugyanis Kiss Ernő aradi vértanú végső nyughelye. Az eleméri templom nemcsak a vajdasági, de az egyetemes magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelye: Kiss Ernő a magyar szabadságért életét áldozta, ennél többet nem adhatott. Ez azért is fontos számunkra, mert így a tanulók tanórán megszerzett tudása élővé válhatott.

Utolsó délvidéki településünk, amit felkerestünk Melence volt. Itt született Bogner Mária Margit 1905-ben, akinek a szülőházát tekintettük meg.

Délvidéki kirándulásunkról mindannyian sok-sok élménnyel tértünk haza, mégis az a legfontosabb, hogy a gyerekek láthatták, hazánkat körbevevő más országokban is élnek magyarok, akik bár területileg nem, de szívünkben hozzánk tartoznak.

Iskolánk életében szeretetteljes, őszinte emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Egyházmegyénk Törvénykönyve így fogalmaz: „A keresztény nevelésnek elengedhetetlen része a nemzettudat kialakítása, a magyarság keresztény történelmének megismertetése. Ez kiemelt kötelességünk a Székesfehérvári Egyházmegye Híveiként, a Boldogasszony országában.” Ezzel összhangban az a célunk, hogy tanulóinkat megismertessük nemzeti, egyházi kultúránk fontos eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és gazdag hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Köszönjük ezt a felejthetetlen lehetőséget a Határtalanul! programnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának!