Több mint húsz éve indította el városunkban szövőszakkörét Tamaskáné Jakab Margit. Nyáron a találkozók szünetelnek; ilyenkor Margit egyhetes táborba várja a kör tagjait, no meg az érdeklődőket. Ez a pár nap a hagyományos, női szorgoskodásról szól: a résztvevő asszonyok fonalat festenek, rongyot vagdosnak, közösen főzik az ebédet, no meg szőnek és szőnek: szőnyeget, függönyt, képet, ki mit szeretne látni az otthonában. Tamaskáné  kézműves tevékenysége nemrég bekerült az érdi értéktárba, azaz érdikum lett – öröklött tudományát, több évtizedes tapasztalatát pedig örömmel osztja meg az érdeklődőkkel.

– Ilyenkor, nyáron festjük meg növényi festékekkel az egész évre való fonalat, rongyot vagdosunk a rongyszőnyegekhez, de a fő program természetesen a szövés: lehet készíteni táskát, szőnyeget, függönyt, képet. Van, aki már gyakorlottabb, van, aki kezdő, illetve még a tanuló időszakában van – mindenkinek találunk valami újdonságot, amivel foglalkozhat – mondta az ÉrdMostnak Margit, körbevezetve a műhelyben és a kertben, ahol a felállított kereteken, szövőszékeken készültek az alkotások a július 6-tól 11-éig tartó táborban.

– Mindig tanulok valami újat. Függönyt még nem szőttem, idén azt készítek – mondta az egyik táborozó. Terike már húsz éve jár a körbe, rendszeres vendége a nyári táboroknak is.

Erzsike újrakezdő: valaha tudta a technikát, de közel húsz éve nem foglalkozott már szövéssel. Most, nyugdíjasként, ismét kedvet kapott hozzá.

Nemcsak a szövőszékek, -keretek környékén van munka, hanem a konyhában is, hiszen az asszonyok együtt főznek:
– Csupa különlegességet készítünk ebédre. Ma töltött káposzta lesz – a székelyeknél galuskának hívják –, csuporban rakjuk be a kemencébe, a tetejére kenyértésztát teszünk. Így ezen sül meg mindenkinek a maga kenyere. De nemcsak ételek főnek nálunk: itt, az udvarban áztatjuk a fonalakat, van, amit céklával, van, amit bodzával, dióval, paradicsomszárral festünk meg. A natúr fonalat egy készítőtől vesszük, de van olyan is, amit én fontam kézzel. Annak teljesen más az állaga – mutatta Tamaskáné. Kérdésünkre elmondta azt is: a növényi festékkel készített szőnyeg is mosható, csak éppen óvatosabban.

– Sokat kísérletezgetünk a fonalakkal. Ha nem tetszik a színe, megfestjük újra – mondta mosolyogva.

A tapasztalat az: aki év közben eljár a szövőkörbe, az a tábort sem hagyja ki.
– Összetartó közösség vagyunk, szeretünk együtt lenni nemcsak év közben, hanem nyáron is. Sokan furcsán néznek, hogy felnőtt ember táborba megy, de tényleg jó érzés együtt lenni. És nem csupán nyugdíjasok jönnek: vannak idősebbek, de van harminc körüli tagunk is. Egyre többen érdeklődnek a fiatalok közül, ugyanakkor az is jellemző, hogy a frissnyugdíjasok keresnek maguknak színvonalas elfoglaltságot, így találnak ránk. Ez is nagyon jó dolog – tette hozzá Margit, akinek műhelyében, udvarában nagyon jólesik nézelődni: a régi, száz évnél is öregebb szövőszékek, rokkák, a szövőkeretek, a kemence visszarepítenek a múltba, amikor a szövés, fonás még természetes része volt a nők életének.

És hogy miért jó kézzel fonalat festeni, aztán abból szőnyeget, táskák, párnahajat szőni?
– Nekem ez az éltető erőm. Aki látja a lelkesedésemet, egyre több dolgot szeretne kipróbálni. Szeretném, ha a többiek is átélnék, milyen öröm létrehozni valamit. Közben megváltozik az ember életszemlélete is: rájön, hogy abból, amit korábban hulladéknak tekintett, fel tud használni az alkotáshoz – zárta szavait a kör, illetve a tábor vezetője.

Aki kedvet kapott ahhoz, hogy megtanuljon szőni, azt ősztől ismét várja a szövőkör és a kézimunkaklub a lakótelepen: szeptember első szerdáján és csütörtökjén már tartanak foglalkozást. A hónap harmadik szombatján pedig hagyományos kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg a felnőttek és a gyerekek, a kézműves klubban – ide is várják a jelentkezőket.

Érdeklődni telefonon lehet Tamaskáné Margitnál a 30/213-1209-es telefonszámon.