Sodronyok és versek igézetében
Gyermekkorában kis híján elvitte a tüdő- és csonttuberkulózis, de – mint fogalmaz – túl sok vágya és terve volt ahhoz, hogy ne maradjon életben. Gépészmérnöki diplomát szerzett, ám nem érte be a drótkötélgyár üzemmérnöki és gyárrészlegvezetői pozíciójával, állandóan újításokon, fejlesztéseken törte a fejét. Tizenkét acélsodrony szabadalmát az elsők között választották Érdikummá. Kaderják Gyula feltalálóval beszélgettünk.
Tovább...Egy kacifántos anyuka
Nóri születésével egy csapásra megváltozott a szülei, és főleg édesanyja, Ágnes élete. Nem csupán azért, mert anya lett, hanem azért is, mert a kislány központi idegrendszeri károsodással jött a világra. Évekbe telt, mire az anyuka el tudta fogadni a helyzetet.
Tovább...A siker az érdi levegőben volt
December 1-jén a Művészetek Palotájában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége idén is megrendezte a Vállalkozók Napját, amelyen az érdi Szűcs Lászlóné az Év Vállalkozója elismerést vehette át. Magdika hosszú évek óta keramikus Érden, csodálatos személyiségét és munkáit sokan ismerik és kedvelik, az Érdikumok közé is beválasztották.
Tovább...Menedzser, Bibliával
Nemrég ünnepelte tizedik születésnapját a nagycsaládosok érdi egyesülete. Az Ága-Boga életében ez a születésnap egyben a változás kezdete volt: új programok, új elképzelések, és újfajta kommunikáció indult el az egyesületnél, amelynek új az elnöke is. Bogatin Attilával beszélgettünk nagycsaládról, közösségépítésről, és arról, mi mindent nyújt és nyújthat számukra az Ága-Boga.
Tovább...Golyó helyett kokárda
1956 októberében, a forradalom kitörését követően, egy huszonkét éves, az altiszti vizsgájára készülő fiatalembert szervezkedés és kémkedés vádjával halálra ítéltek a keszthelyi hadosztálynál. Hogy kinek köszönhette szabadulását, és hogy élte át a forradalom napjait, arról lapunknak mesélt az azóta már nyugdíjas tanár, Gömöri György.
Tovább...Fehér kenyér, fakanál és fényképezőgép
Aligha akad érdi ember, aki ne hallott volna a több évtizede városunkban működő Soós Pékségről. Ám jelentősen kevesebb azok száma, akik ismerik, vagy felismerik fiatal ügyvezetőjét, aki saját bevallása szerint is szándékosan kerüli a nyilvánosságot. Nekünk mégis sikerült szóra bírni a nemrégen Érdikummá választott pékség tulajdonosát, ifjabb Soós Józsefet.
Tovább...Tollvonások Isten tenyeréből
Friss, nyomdaszagú kiadvány van előttünk az asztalon, a Poly–Art füzetek Tollvonások ’56-ról című kiadványa, amely 56 oldalon – ha már a beérkezett anyag nem fért el a praktikusan tervezett negyven oldalon, akkor már miért ne éppen 56 legyen? – közli az Poly-Arthoz kötődő szerzők forradalom ihlette verseit, novelláit. Szerkesztőként Habos László jegyezi a füzetet, de ez csak kiragadott példa így, a sorozat első két kötete, no és a negyedéves IRKA-újság vagy inkább folyóirat hét évfolyama nélkül.
Tovább...Esztergapad, dobszerkó és opera
Csak azért tanulta ki a fémesztergályos szakmát, hogy bekerülhessen egy fővárosi fúvószenekarba. Fél évtizeden át volt az Apostol együttes dobosa, majd magánénekesi pályába kezdett. Több mint húsz éve városunkban él, fellépéseit Érden is élvezhette a közönség. A zene világnapja alkalmából Deák Mihállyal beszélgettünk.
Tovább...Ezermester, tanár, lelkipásztor
Matematika-fizika szakos pedagógus, hosszú ideje hittant is oktat. Ám nemcsak beszél a kereszténység értékeiről, szeretetről és a nehéz sorsúak megsegítéséről, hanem személyes példával jár elől. Egy fővárosi elit iskola tanári állását mondta fel az Érdi Tanoda vezetéséért, amely a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztését tűzte ki célul. Asztalos Györggyel beszélgettünk.
Tovább...Ahol a figyelemben nincs hiány
Hátrányos helyzetű, szegény családból származott, mégis sikerült megvalósítania gyerekkori álmát: tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozik. Dolgozott kisegítő iskolában, kórházban, nevelési tanácsadóban, végül Érden megalapította a Credo központot, ami most ünnepli tizedik születésnapját. Prekup Máriával beszélgettünk.
Tovább...