Lélekbe szövődő színek és minták
Sző, fon, nem takács - hanem postás, ápolónő, ügyintéző. Napi nyolc órában dolgozott, szabadidejében pedig hivatásának, a szövésnek élt, melynek tudományát az anyatejjel szívta magába. Generációk tanulták e mesterséget a keze alatt az elmúlt évtizedekben. A huszadik születésnapját ünneplő érdi szövőkör alapítójával, Tamaska Józsefné Jakab Margittal beszélgettünk.
Tovább...A süteményekkel suttogó
Az érdi vendéglátás ikonikus alakja, aki házassága révén került a híres cukrász családba. Nehéz embernek tartja magát, mégis mindenki szereti és mélyen tiszteli. Férje 2013-as halálát követően egyedül irányította a családi vállalkozásokat, néhány hónapja azonban visszavonult, lányára és a vejére bízva a céges teendőket. A hétköznapok hajtásból ugyan kiszállt, mégis mindennap dolgozik, mert erősnek és tettre késznek érzi magát. Csengerújfalui-Osváth Jánosnéval, Babikával beszélgettünk.
Tovább...A nyugtalanság kora
Ígéretes futball-karrierje egy sérülés miatt kettétört; gerincműtétjét eltitkolva kohásznak állt, de balesete miatt nem bírta ezt a kemény fizikai munkát. A vendéglátóiparban kezdte újra a nulláról és komoly karriert futott be, ráadásul a női futballban is fontos szerepet vállalt. Érden, mint a polgárőrség elnökét, szinte mindenki ismeri, azt viszont kevesen tudják, hogy a civil bűnmegelőzéssel egy betörés hatására kezdett foglalkozni. Macsotay Tiborral beszélgettünk.
Tovább...A labda volt a fegyvere
Olimpiai ezüstérmes, tizenhétszeres válogatott, háromszoros gólkirály, többszörös magyar bajnok, aki egy rendkívül sikeres labdarúgó pályafutás után sportvezetőként is eredményes tudott lenni. Mégis élete egyik büszkesége az, hogy a tápéi kis általános iskolai csapatával taroltak a megyei bajnokságon. Kozma Mihállyal beszélgettünk gyermekkoráról és izgalmas pályafutásáról.
Tovább...Önként a közösség nyugalmáért
Több mint egy évtizede járja éjszakánként az érdi utcákat, és ad szolgálatot a különböző városi rendezvényeken. Részt vett az árvíz elleni védekezésben, és volt egy-két rázós kalandja. Nem azért lett polgárőr, hogy „intézkedhessen” – talán pont ezért ő nyerte el az Érd Közbiztonságáért és Tűzbiztonságáért Díjat. Beszélgetés Bulik István polgárőrrel.
Tovább...Az abszurdtól a népmesékig
Világéletében színésznek készült. Tizenkilenc évesen Nagyváradról Budapestre költözött, tanult és játszott. Az idősebbek a Holló Színház előadásaiból ismerhetik, a kicsik a gyerekműsoraiból: mióta megszülettek az ikrei, csak gyerekeknek mesél, énekel és játszik, az édesapja által tervezett és készített bábokkal. A gyerekeknél nincs jobb és hálásabb közönség – vallja. Beszélgetés Bölöni Rékával.
Tovább...Isten szeretete és az emberek szolgálata
Beszélgetés Fórizs Gyula Zsolt lelkipásztorral.
Tovább...„Nem munkám, hanem hivatásom van”
Biológia-földrajz szakos tanárkért került a Földrajzi Múzeumhoz, melynek igazgatóhelyettese. A régi tárgyak szerelmese: ha kell, a szeméttelepről, ha kell, iskolákból ment ki elfeledett értékeket. Mint mondja, a múltidéző tárgyak arra késztetik, hogy a jelenre fókuszáljon. Mácsai Anettával beszélgettünk.
Tovább...Hetven év, tízezer pillanat
A mai Vörösmarty Gimnáziumban kezdte a tanulmányait, majd elvarázsolta őt a fényképezés titokzatos világa. Több mint húsz évig volt a Pest Megyei Hírlap, tíz esztendeig az Érdi Újság munkatársa, több tízezer fotója jelent meg. Az idén 70. születésnapját ünneplő Hancsovszki Jánossal beszélgettünk.
Tovább...A karácsonynak mindig van varázsa
Rövid pihenőre jut csak idő karácsonykor, de csodaként tekint a közelgő ünnepre a harminchárom éve népszerű műsorvezető, aki tizenhét éve él Érden a feleségével és három gyermekével. Az ünnepi asztalon nem a hagyományos ételek kerülnek feltálalásra, hanem zalai hagyományok szerint korhelyleves és mákos guba forró mézzel csurgatva a menü. Az ajándékokat soha nem csomagolja be, és a vásárlást is gyorsan intézi. Gundel Takács Gáborral beszélgettünk.
Tovább...