Az utak építésére is marad pénze a városnak – tájékoztatott T. Mészáros András, Érd polgármestere, aki sajtótájékoztatóján részletesen bemutatta a Modern Városok program keretében megvalósítandó terveket, melyekről Orbán Viktor miniszterelnök érdi látogatása alkalmával tárgyaltak. Érd éves költségvetése az elmúlt években 11-12 milliárd forint között mozgott, ám ennek a támogatásnak köszönhetően a 20 milliárd forintot is elérheti.

A programban Érd Megyei Jogú Város öt éven keresztül évi 8 milliárd forintot, azaz ezen időszak alatt 40 milliárd forintot kap, amelyet a Batthyány-program 2020 céljaira fordítanak. A város vezetése négy nagy alprogramot különített el egymástól: gazdasági fejlesztés, intézményfejlesztés, közszolgáltatás fejlesztés és nemzeti vagyon hasznosítása.

A gazdaság fejlesztésével a városvezetés célja, hogy egy olyan infrastruktúrát hozzanak létre, amellyel Érd önfenntartóvá váljon és ne kelljen más forrásokból fejlesztési pénzekre támaszkodnia.

T. Mészáros András arról is tájékoztatott, hogy Érd éves költségvetése az elmúlt években 11-12 milliárd forint között mozgott, ám ennek a támogatásnak köszönhetően a 20 milliárd forintot is elérheti.

A polgármester hozzátette azt is, hogy ez a támogatás nem szabadfelhasználású, hanem csak akkor kapják meg a szükséges összegeket, amikor a terveket beadták az illetékeseknek.

A tárgyalások során felvetődött, hogy egy nagy útépítési munkába fogjon a város, ám ezt végül elvetették, hiszen költsége meghaladta volna a 30 milliárd forintot is. A fejlesztések eredményeképp azonban a városnak lesz saját forrása az utak megépítésére, így is fog utakat építeni.

Gazdaságfejlesztés

Ipari park

Mivel Érd Budapest agglomerációjába és a Közép-Magyarországi Régióba tartozik, nincsen könnyű helyzetben, hiszen a főváros fejlettsége az egész régiót felhúzza, és emiatt ide jön a legkevesebb Európai Uniós forrás. Ezért a helyi gazdaságot kell fejleszteni: egy 200 hektáros, több helyszínen megvalósuló Ipari Parkot hoznak létre, amelynek 98 %-a a város külterületén lesz, de a belső részeken is lesz 4-6 fejlesztési övezet. Az Ipari Park területét a kormány veszi meg, és adja tovább 99 éves ingyenes bérlettel a városnak.

Duna-part

Fontos gazdasági intézkedés lesz az ófalusi–Duna-parti gyógy- sport-, illetve kulturális turisztikai beruházás is. Ennek kapcsán a polgármester elmondta, hogy sem a téglagyár, sem a Termál szálló nincs az önkormányzat tulajdonában, így csupán 2316 négyzetméternyi Duna-parti területe van Érdnek, ezért a Budai Téglagyárral, a Pilisi Parkerdővel és az állammal is meg kell állapodniuk, hogyan tudnák kiaknázni az ottani lehetőségeket.

Vállalkozói falu

Vállalkozói “falut” is létrehoznak a következő években: a lakóterületeken belüli vállalkozások kiköltözhetnének egy vállalkozói faluba, annak érdekében, hogy a lakók nyugodt környezetben töltsék idejüket.

Szálló- és sportkomplexum

Márciusban a közgyűlés határozatot hozott egy, a sportcsarnok bővítését lehetővé tevő beruházás megterveztetéséről, akkor az Érd Aréna mellett eddig kihasználatlan 5,6 hektáros terület fejlesztési koncepciójáról döntöttek a képviselők: a testület egyhangú döntéssel felhatalmazta a polgármestert a tárgyalások megkezdésére.

- Érden kevés a szálláshely. Nehéz nagyobb sporteseményeket, edzőtáborokat szervezni, mert nem tudunk szálláslehetőséget biztosítani a sportolóknak – magyarázta Bács István alpolgármester a márciusi közgyűlést követően. Fontos, hogy létrejöjjön egy egészségügyi rekreációs központ, ahol fiatal sportolókat kezelhetnek – mondta Bács István. Hozzátette: ez egy több lépcsőben elkészülő szálloda-, edzőcsarnok- és orvosi komplexum épül a sportcsarnok melletti területen. A Modern Városok programban ez is megvalósulhat és a tervek között szerepel.

Szabadidőközpont Érdligeten

Egy szabadidőközpontot is szeretnének létesíteni Érdligeten. A Papi földek néven ismert tizenkét hektáros területre egy záportározót szeretnének létrehozni, amely alapja lenne a felszíni vízelvezetési problémák megoldásának, mindemellett pedig horgász- vagy csónakázótóként, esetleg különböző vízisportokra alkalmas tóként lehetne használni.

Intézményfejlesztés

Ennek célja a város oktatási, nevelési, szociális, és egészségügyi intézményeinek fejlesztése a minőségi közszolgáltatások érdekében. 

Bíróság, ügyészség

Rendőrkapitányság, bíróság, ügyészség és járásközpont kialakítását kezdeményezték, ám a rendőrség esetében már a szerződést is aláírták. 

Szakrendelő

A programban emellett a dr. Romics László szakorvosi rendelőintézet felújításának második üteme is szerepel, és az intézmény régi szárnyát is felújítják és bővítik.

Szociális intézmények

A szociális intézményi szolgáltatásokat is fejlesztik: a tervek szerint egy összefüggő, 6000 négyzetméteres szociális intézmény valósul meg, így a Gondozóközpontot az eddigi több különálló létesítmény helyett egy nagyobba vonják össze, de a programban szerepel egy új idősek otthona megépítése is.

Iskolák

Az intézményfejlesztések kapcsán a Batthyány Általános és Sportiskolát és a Teleki Sámuel Általános Iskolát is középiskolává szeretnék bővíteni, sőt Fenyves-Parkvárosban köznevelési-, egészségügyi és sportcentrumot is építenek, mindamellett, hogy új óvodákat hoznak létre, a meglévőket pedig felújítják.

Érden lehet a szakképzési központ is, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) megyei központja is, hiszen eddig Cegléden volt (egy határozat szerint a jövőben a megyei jogú városban kell lennie minden esetben és Pest Megyében csak Érd rendelkezik ilyen státussal).

Közszolgáltatás-fejlesztés

Célja a város közműhálózatának fejlesztése, vízelvezetés, út- és csomópont-építés, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés fejlesztése.

Mint már említettük, utakat is építenek: a nagy forgalmú közúti csomópontokat átépítik,és a vízelvezetési rendszer építésében át tudnak lépni a jelenlegi első ütemből a másodikba. Emellett a helyi és helyközi közlekedést és a hulladékgazdálkodást is fejlesztik, sőt, a kerékpárutakat is fejlesztik, bővítik.

A svájci alap segítségével az ivóvízelletás biztonsága már növekedett, ám a Modern Városok Érdre eső programjában szerepel, hogy a város csatlakozik az ercsi vízbázishoz, amelyből olcsóbban lehet vizet venni, és a kétoldalú táplálásnak köszönhetően teljes lesz az ívóvízhálózat biztonsága.

A térfigyelő kamera rendszert is bővítik: több kamera lesz a városban, és olyan programot telepítenek rá, amely észleli, ha körözött személy, vagy lopott jármű hagyja el a várost, vagy érkezik Érdre.

 Nemzeti vagyon hasznosítása

A Batthyány2020 negyedik alprogramja a Nemzeti Vagyon hasznosítása, melyben a Magyar Állam együttműködik Érddel.

Itt szerepel Sóskút és Érd közötti 137 hektáron elterülő lőtér, amelyet Érd városa kapott meg.

Az önkormányzati közműcégek (ÉTV,  ÉTCS), külföldi tulajdonrészeit Érd az állammal közösen visszavásárolja.

T. Mészáros András polgármester a miniszterelnököt idézve azt mondta: a program célja, hogy  „az érdiek büszkék lehessenek arra, hogy érdiek!”

Simó Károly alpolgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy a város mindig szeretne előrelépni, és ezekkel a törekvésekkel élhetőbbé teszik Érdet. Az alpolgármester kiemelte, hogy átlagosan egy megyei jogú városban az egy főre jutó támogatás összege 190-200 ezer forint, míg a Modern Városok programban Érden ez a szám 300 ezer forint körül mozog.

T. Mészáros András kiemelte, hogy a kormány a határozatot augusztus 15-én fogadja be, és akkor hoz döntést a programról.