Érden az aradi vértanúk emlékművénél, a Kálvin téri református templom kertjében emlékeztek az aradi vértanúkra. Az október 6-i eseményen beszédet mondott T. Mészáros András polgármester, valamint a Bukovinai Székely Népdalkör és a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulói készültek műsorral.

Az összegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt, majd a helyi református gyülekezet lelkipásztora Erdélyi Takács István köszöntötte a megjelenteket, aki a megemlékező műsor kapcsán elmondta, hogy hagyományosan minden évben a Bukovinai Székely Népdalkör közreműködésével tartják a megemlékezést.

T. Mészáros András megemlékező beszédében a szabadságra helyezte a hangsúlyt. Majd a hangsúlyozta: szabadságunk és az országunk megvédése nekünk, és nem utolsó sorban Európának, az európai közösségnek is elsődleges érdeke. Így volt ez már régebben, és így van ez napjainkban is. Mivel az unió nem képes vagy nem hajlandó rá, ezért Magyarországnak kell megvédenie a közös határokat – tette hozzá T. Mészáros András.

Ezt követően a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulóinak műsorát láthatták az összegyűltek.

 A megemlékezés végén az aradi vértanúk emlékművénél az önkormányzat nevében T. Mészáros András polgármester, dr. Bács István, Simó Károly és Tóth Tamás alpolgármesterek koszorúztak, majd a pártok, civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait a templomkertben.

Mi történt 1849. október 6-án?

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.
Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával a Haynau által levezényelt megtorlás elérte csúcspontját, ami nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európát is tiltakozásra sarkallta. A honvédtisztek és Batthyány kivégzése a bírósági eljárás dacára puszta gyilkosság volt, hiszen az ítélethozatalra egy koncepciós pert követően, jogtalan vádak alapján került sor; halálukkal Haynau – és Ferenc József – a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak.

rubicon.hu

fotók: Boros Sándor