1945. január 8-án mintegy 4500 érdi illetve környékbeli férfit hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára. Erre emlékeztek az egykori áldozatok hozzátartozói ma délelőtt a régi 6-os út nyomvonalán felállított kőkeresztnél.

Az egykori áldozatok hozzátartozói és tisztelői 1994-ben állították azt a kőkeresztet, amelynél évről évre gyertyagyújtással és koszorú elhelyezésével emlékeznek Érd történelmének egyik legsötétebb napjára.

A feszületet azon a helyen állították 22 évvel ezelőtt, ahonnan az érdieket, ahogy az egyik hozzátartozó nevezte, a halálba hajtották.

Az érdieknek ez volt a halál-útja – mondta el Antunovits Antal (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő. A bevonuló Vörös hadsereg katonái a Második Világháború okozta rom eltakarítására kerestek munkaerőt. A főként férfiakból álló tömeget azzal hitegették, hogy csak egy rövid ideig tartó feladatról van szó és pár nap múlva mindenki hazatérhet a családjához. A valódi ok azonban az volt, hogy a Szovjetúniónak pótolnia kellett a háború okozta emberhiányt. A munka valóban a harcok okozta károk felszámolása volt, csak nem Magyarországon.

Az emlékhely kialakításában is fontos szerepet játszó – néhány éve elhunyt – Eszes Vendel azon kevesek közé tartozott, akik vissza is tértek a munkatáborból, így ő első kézből tudott beszámolni a fogolytáborban történtekről.

Ahogy azt az emlékezők elmondták, a történtekről egészen a rendszerváltásig nem lehetett nyilvánosan beszélni, azonban az azóta eltelt 26 évben ez kötelesség, hogy többé ne történhessen meg hasonló.

A hagyományoknak megfelelően az elhurcolt emberekről városunk önkormányzata is megemlékezik január 10-én. Részletes programért kattintson ide!