Tíz éve megyei jogú város Érd

Pest megye első és egyetlen megyei jogú városa Érd, éppen 10 éve, 2006. július 11-e óta viseli a címet.

Hasonló tartalmaink:

Az országgyűlés egy 2005-ös határozatával nyilvánította azzá, de ténylegesen a következő évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, vagyis 2006. július 11-étől vált megyei jogú várossá, amelyből 23 van jelenleg Magyarországon. Egy 1990-ben hozott törvény szerint minden olyan város kérhette megyei jogú várossá nyilvánítását, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Érden – a tavalyi statisztikai adatok szerint – csaknem 64 ezren élnek. A megyei jogú városok közül itt a legnagyobb a népsűrűség. A megyei jogú város – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket; a címmel járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő.

A hatályos jogszabályok szerint ötvenezres lakosságszám fölötti városok jelentkezhetnek, azonban a megyeszékhelyek akkor is megyei jogú városok, ha az ott élők száma nem éri el a fenti határt. Ilyen például Salgótarján és Szekszárd, viszont négy ötvenezer lakos fölötti település, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron utólag kapta meg a címet.

Érd 1979-ben lett város, akkor mintegy negyvenezren éltek itt, tehát azelőtt Európa legnagyobb faluja volt. A települést még az 1920-as években felparcellázták, és folyamatosan bővül. A rendszerváltozáskor 48 ezer körüli állandó bejelentett lakos élt itt, s azóta évente mintegy ezerrel növekszik az itt élők sora.

2006-ban sokan „megmosolyogták”, hogy az egykori falu megyei jogú rangot kapott ám az elmúlt 10 év tudatos városfejlesztési politikája bebizonyította, hogy Érd egy folyamatosan fejlődő település.

A kormány a Modern Városok Programmal Érdnek 2020-ig 40 milliárd forintot biztosít, s  a fejlesztésekkel Érd tudatosan készül arra, hogy 2030-ra Pest megye székhelye lehessen – nyilatkozta T. Mészáros András. A polgármester szerint a településnek ehhez minden adottsága megvan. A következő években pedig mindent megtesznek azért, hogy ideális megyeszékhellyé válhassanak. Érd első embere szerint a Modern Városok Programban a településnek jutó 40 milliárd forint garancia lehet erre.

– A 2015 és 2020 közötti időszakra tervezett Batthyány-programnak négy pillére van, ebből a legfontosabb a gazdaságfejlesztés. Létrehozunk egy kétszáz hektáros gazdaságfejlesztő övezetet, ahol első körben legalább tízezer új munkahelyet szeretnénk teremteni. A Duna-parton turisztikai és más fejlesztéseket hajtunk létre, és vállalkozói falut hozunk létre azoknak, akik most lakóövezetben dolgoznak – fogalmazott T. Mészáros András.

Komoly intézményfejlesztéseket is tervez a város, visszavásárolnák a most magánkézben levő vízművet, és megoldanák a felszíni vízelvezetést is. Utóbbival összefüggésben egy záportározót szeretnének kialakítani, ahol szintén turisztikai beruházásokat terveznek. A felszíni vízelvezetés után utakat, kerékpárutakat és járdákat építenének, annyit, amennyit a költségvetés alapján fenn tudnak tartani, emellett Ercsi felé egy a várost ivóvízzel ellátni képes vezetéket fektetnének le. – A közbiztonság javítása érdekében a következő egy-két évben jelentősen bővítenék a térfigyelőkamera-rendszert is – közölte T. Mészáros András.

Címkék