Ha ideér a cseh hadsereg talán minden másképp alakul. B. Szabó János szerint persze sok más oka is volt az 1526-os mohácsi csatavesztésnek, de a külföldi segítség, pontosabban annak elmaradása döntően befolyásolta az eseményeket. A történész az Érdi Lengyel – Magyar Kulturális Egyesület meghívására tartott előadást a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban.

Augusztus vége évről-évre az emlékezés időszaka. Emlékezés a tragédiára, ami 1526. augusztus 29-én Mohács határában történt. Ahogy az est házigazdája is fogalmazott, ez az a dátum, amit nagy valószínűséggel minden magyar ember ismer. A vendégségbe hívott történész, B. Szabó János szerint ez nem is véletlen, hiszen közel ötszáz évvel ezelőtt az egész magyar történelem menete új irányt vett.

B. Szabó János előadásában elsősorban arra kérdésre kereste a választ, hogy milyen szerepet játszottak a környező országok a számukra is sorosfordító vereségben. A történész viccesen meg is válaszolta ezt, mondván az ő szerepük végső soron az volt, hogy nem voltak itt.

A szövetséges hatalmak bizonytalan részvétele a törökök elleni küzdelemben azért is érdekes, mert a mohácsi vész nem csak a korabeli Magyarországra, hanem a szomszédos államokra is érzékenyen hatott. Többek között 1526 augusztusában pecsételődött meg a sorsa a nagy hagyományú lengyel-litván származású Jagelló dinasztiának is.