„Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke – aki nem mellesleg aljas húzásnak nevezte a népszavazást, vagyis hogy a magyar emberek élni kívánnak demokratikus jogukkal – egy tavaszi interjújában, a baloldali vezetésű Szegedet példaként említve azt mondta, hogy az egy ’elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni’. Interjú T. Mészáros András polgármesterrel. 

-Helyi politikusi körökben kisebb vihart kavart az Érdi Újságnak adott múlt heti rövid nyilatkozata, amelyben arra buzdította az érdieket, hogy az október 2-ai népszavazáson nemmel szavazzanak. Megbánta, hogy ilyen egyértelműen állást foglalt?

-Sok emberrel, ismerősökkel, barátokkal, érdiekkel beszélgettem az elmúlt napokban, hetekben a közelgő népszavazásról, a Brüsszel által ránk kényszeríteni akart kötelező kvótáról, a menekültkérdésről. Voltak néhányan, akik azt tanácsolták, hogy polgármesterként ne foglaljak egyértelműen állást, ne mondjam el nyilvánosan, hogy szerintem mi lenne a helyes válasz a népszavazásra bocsátott kérdésre. Ezek a vélemények, tanácsok arra alapultak, hogy polgármesterként minden érdit képviselnem kell, függetlenül attól, hogy melyik pártra szavazott. Ezzel tökéletesen egyet is értek. A hiba ebben az érvelésben, hogy a menekültkérdés, a menekültek kötelező befogadásáról szóló vita nem pártpolitikai ügy. A baloldali pártok annak próbálják beállítani, de ettől még nem az. Amikor erről véleményt mondok, akkor egyrészt családapaként, másrészt magyarként és érdiként, harmadrészt pedig uniós polgárként mondok véleményt. A jövőnk, gyermekeink jövője a tét, az, hogy milyen kulturális közegben kell élnünk Magyarországon és Európában, és biztonságban élhetünk-e majd öt, tíz, húsz év múlva. A helyzet ebből a szempontból drámai, hiszen amíg még néhány évvel ezelőtt is nyugodt szívvel utazhattunk például Franciaországba, Németországba, addig a közelmúlt véres terrormerényleteinek árnyékában ma csak szorongva tehetjük ezt meg. Mert, ahogy egy brüsszeli szakértő nyilatkozta nemrég: nem az a kérdés, hogy lesznek-e további merényletek, hanem hogy hol és mikor. Emlékeztetnék arra, hogy az Iszlám Állam az egyik videós üzenetében Magyarországot is célpontként jelölte meg. Látva a terroristák aktivitását, ostobaság lenne ezt egy kézlegyintéssel elintézni. De a kockázatot jelentősen csökkenthetjük azzal, ha a népszavazáson elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótára vonatkozó brüsszeli törekvést. Ezért ma is az a határozott álláspontom, hogy menjünk el szavazni október 2-án, és szavazzunk nemmel!

-Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez a népszavazás csak szemfényvesztés, ezért bojkottra szólítják fel a választókat. Ők többek között azzal érvelnek, hogy a kormány az Európai Unióból történő kilépést akarja előkészíteni, és a népszavazással ennek legitimációját kívánja erősíteni.

-Ugyanezek a politikusok közben azt is mondják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök titkos terve, hogy szép lassan átvegye az Unió politikai irányítását. Gondolom, nemcsak én érzem a két állítás közötti ellentmondást… Azok a politikusok, akik ily módon „érvelnek”, mélyen lenézik a választókat. Elsősorban a saját választóikat. Megvonnák a jogukat, a lehetőségüket arra, hogy az életüket, a jövőjüket, a biztonságukat alapvetően befolyásoló kérdésben véleményt mondjanak. De az emberek nem ostobák. Pontosan tudják, mi folyik ma Európában, látták és emlékeznek a tavaly nyári képekre, az autópályán vonuló menekültáradatra, a Keletinél hetekig táborozó tömegre. Akik között ott voltak megbújva olyanok is, akiknek később közük volt európai városokban elkövetett terrorista merényletekhez.

-Mégis: a szolidaritás elve, a kereszténység szeretetparancsa nem azt mondatja-e, hogy fogadjuk be ezeket az embereket?

-Egyrészt a tanítás úgy hangzik: ne halat adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg halászni. Ami a konkrét esetben azt jelenti, hogy nem helyes jólétet ígérve hitegetni és idehívni ezeket az embereket, hanem a szülőföldjükön kell segíteni őket abban, hogy békében élhessenek. Ebből Magyarország egyébként jelentősen kiveszi a részét a világszerte jelenlévő békefenntartó missziókban való aktív részvételével. Másrészt ne essünk abba a hibába újra, amelybe Európa esett a második világháborút megelőzően, amikor azt gondolta, hogy itt vannak ezek a németországi nácik, akik kicsit agresszívak, kicsit összeférhetetlenek ugyan, de majd kezeljük őket. Hasonló most a helyzet az iszlámmal is. Egy hithű muszlim ember számára a vallás mindennél előrébbvaló. Előrébbvaló a világi jognál és hatalomnál, a mi zsidó-keresztény gyökereken alapuló európai értékeinknél. Ráadásul a fanatikus iszlám velejéig antiszemita és keresztényellenes. Hack Péter, az SZDSZ egykori politikusa nagyon éleslátóan tette fel a kérdést a minap: ha nincs vita abban, hogy a nácizmus – és a kommunizmus, teszem hozzá – összeegyeztethetetlen az európai jogállamisággal, a nyugati értékrenddel, akkor miért nem merjük kimondani ugyanezt a saríáról, az iszlám vallás morális, erkölcsi vezérelvéről. Amely szerint például legfeljebb pénzbüntetés jár annak a férfinak, aki saját gyermekét vagy feleségét kínozza, megerőszakolja vagy megöli. A hitetlenek, azaz az európai emberek meggyilkolásának jutalma pedig a Paradicsomba jutás.

-Az említett múlt heti nyilatkozatban Ön arra is felszólított, hogy „ne hagyjuk a baloldalnak, hogy Érden menekültközpont legyen”. Valóban reális esélyét látja ennek?

-Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke – aki nem mellesleg aljas húzásnak nevezte a népszavazást, vagyis hogy a magyar emberek élni kívánnak demokratikus jogukkal – egy tavaszi interjújában, a baloldali vezetésű Szegedet példaként említve azt mondta, hogy az egy “elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Ez egy elég egyértelmű kijelentés, amelynek az az üzenete, hogy ha lesznek olyan magyar települések, ahol a baloldal álláspontja érvényesül, vagyis nem lesz érvényes a népszavazás, akkor oda Brüsszel menekülteket küldhet. Ez nem vízió, ezt az Európai Parlament elnöke nyilatkozta. Nem tudom, van-e olyan érdi, aki kifejezetten óhajtja, hogy a városba menekülteket telepítsenek, de azok, akik ezt nem szeretnék, a népszavazáson nemet mondhatnak. Úgy sejtem, az érdi baloldal képviselői is ezen az állásponton vannak, legalábbis erre enged következtetni, hogy eddig nem nyilvánultak meg a népszavazás kapcsán. Ezt érthető is. Szerintem pontosan tudják, hogy az emberek mit gondolnak, és úgy vélem, szívük szerint egyet is értenek vele, csak nem akarnak szembe menni a pártvezetésük bojkottra buzdító álláspontjával. Pedig fontos világosan beszélni. Ne hagyjuk a baloldalnak, hogy Érden menekültközpont legyen!

-Mi történik, ha az érdi választók többsége nem utasítja el a kötelező kvótát október 2-án?

-Annak következménye alapvetően az országos eredménytől függ, de ha az is eredménytelen lesz, azzal megadjuk a jogot Brüsszelnek arra, hogy menekülteket telepítsen Magyarországra. Őket valahol el kell helyezni. Szegeden, Nyíregyházán, Érden – bármelyik magyarországi település szóba jöhet. Ráadásul, ha a betelepítés uniós kötelezettséggé válna, akkor ahhoz egyéb más kötelezettségek is jönnének, például a közös és kötelező szociális ellátás. Nyilván nem elképzelhető, hogy egy Németországban letelepülő menekült széles szociális ellátást kap, lakástól kezdve a segélyen át a munkahelyig, Magyarországon, vagy Lengyelországban, Szlovákiában pedig semmit vagy a töredékét. Mert akkor az a menekült állna is tovább, ez nyilvánvaló. Vagyis a szociális ellátásnak is egységesnek kell lennie, aminek a következményei egyenesen beláthatatlanok.

Érdi Újság