Hazánkban egyes becslések szerint hatszázezer ember él fogyatékossággal. Sokan otthonokban élnek, vagy csak ritkán mozdulnak ki lakásukból, szinte láthatatlanok. December 3-án azonban nagyobb figyelem irányult rájuk: ekkor tartják ugyanis a fogyatékkal élők világnapját.

Isti harmincnyolc éves. Születése óta fogyatékkal él: károsodott a jobb agyféltekéje, emiatt az értelme, a beszéde, a finommozgása is elmarad az átlagostól. Édesanyjával lakik, aki évek óta küzd azért, hogy a halmozottan sérült gyerekek is megfelelő ellátást kapjanak, s aki nemrég többedmagával megalapította az Életfa Csoportot, ahol a „kacifántos” gyerekek és szüleik társaságra találhatnak, és egészséges társaikkal együtt szórakozhatnak.

– Nagyon sok ember él fogyatékkal: legyen az mozgásában korlátozott idős, balesetet szenvedett felnőtt vagy veleszületett sérüléssel élő gyerek. Azért fontos ez a világnap, mert ilyenkor lehetőség nyílik rá, hogy felhívjuk az ép emberek figyelmét arra, milyen gondokkal küzdünk a mindennapokban – vélekedett Tarsoly Anikó, Isti édesanyja.

– Érden elindult egy pozitív folyamat az akadálymentesítés terén. Ez nagyon jó dolog, köszönet illeti a várost, de azért van még mit tenni; bízunk benne, hogy a jövőben is odafigyelnek majd a fogyatékkal élőkre – tette hozzá.

Céljuk, hogy az emberek hozzáállása pozitív irányban változzon, és a sérültek, illetve családjaik élhető életet élhessenek. A csoport tervei közt szerepel egy olyan játszótér létrehozása, amit mozgássérült gyerekek is használhatnak, már csak a forrásokat kell megtalálni.

Kinyílt a világ

Pár évtizede egy ilyen játszótér ötlete még elképzelhetetlen lett volna: akkoriban a fogyatékosokat otthonok falai mögé rejtették, legfeljebb látássérültekkel találkozhattunk az utcán. Az „első fecske”, azaz a gondozottjait az utcára vivő, a mindennapi életbe bekapcsoló intézmény országosan is az érdi Habilitációs Központ volt.

– 1983-ban fejlesztő napközivel indult a nappali ellátás Érden. Elkezdtük kivinni a világba a srácokat: boltokba, piacra, nyaralni, és egyre inkább részt vettünk a város életében. Csengettyűseink évek óta több helyszínen koncerteznek, áruljuk a fiataljaink által készített portékákat, színházi előadást rendezünk. Az eltelt évtizedek alatt megismertek, elfogadtak, megszerettek minket. Így a szülőknek is könnyebb elmenni a gyerekekkel bárhova – mondta lapunknak Paróczai Zoltánné, a Központ egységvezetője, hozzátéve: nemcsak az önkormányzat, hanem a helyi vállalkozók, lakosok is támogatják, segítik őket.

Támogatások

A veleszületett vagy szerzett fogyatékosság, nemcsak az érintett, hanem a családtagok életét is befolyásolja. Ezeknek a családoknak több irányú, és nem csupán anyagi támogatásra van szükségük. Hogy mire jogosultak, arról Simó Károly alpolgármester (Fidesz-KDNP) beszélt lapunknak.

– Alanyi jogon, az államtól jár az ápolási díj, amennyiben az egyik családtag a fogyatékkal élő gondozása miatt kiesik a munkából. A kormányhivatal állapítja meg, hogy a kérelmező megfelel-e az előírásoknak, valamint folyósítja az ellátást, melynek összege alapesetben havi 29.500 forint, de akár 53.100 forint is lehet – tudtuk meg az alpolgármestertől. Emellett lakhatási és egyéb pénzbeli, természetbeni támogatásokat is igényelhetnek az önkormányzattól. További támogatást igényelhet a kormányablakoknál az a súlyosan fogyatékos személy, aki 18. életévét betöltötte. A támogatás összege havi 19.500 és 24.000 forint között változik, a fogyatékosság mértéke szerint.

– Az anyagi segítség mellett ott az intézményi ellátás: a korai fejlesztés, a nappali vagy bentlakásos ellátás, a speciális köznevelési intézmények, a házi segítségnyújtás. Érden jelenleg elérhető a korai fejlesztés, a speciális általános iskolai oktatás és a nappali ellátás, és részben az idősotthon szolgáltatásai is. Emellett a rászorulók igénybe vehetik a házi segítségnyújtást, illetve a szociális étkeztetést. Ami problémát jelent, hogy nincs olyan oktatási-nevelési intézmény Érden, ahol minden fogyatékkal élő gyermek megkaphatja azt a fejlesztést, gondoskodást, ami a törvény szerint jár neki – mutatott rá az alpolgármester.

– A segítségnyújtás harmadik pillére az akadálymentesítés. Az újonnan felhúzott épületeink tekintetében ez már előírás. Ami a régebbi épületeket illeti, négy-öt évente felmérést végzünk, hol lenne szükséges ilyen átalakítás, és anyagi lehetőségeink függvényében ezt meg is valósítjuk. Szeretnénk előbb-utóbb minden intézményünket akadálymentesíteni – zárta szavait Simó Károly.

Érdi Újság 

Ádám Katalin