Festmények, grafikák, kisplasztikák sorakoznak az Érdi Galéria egymásba nyíló, tágas termeiben. Kis túlzással, közel félszáz alkotó ugyanannyi munkáját tekinthetik meg az érdeklődőkmúlt péntektől. A Téli tárlatot a véletlenszerűség és a változatosság teszi igazán izgalmassá. 

Egy képzőművészeti kiállítás megnyitóján meglehetősen bizarr a kérdés: Egyáltalán, kiállítás-e az, ami itt látható? Feledy Balázs művészettörténész ugyan megfogalmazta, de el is döntötte ezt a dilemmát a január 28-ai seregszemlét értékelve. Sokéves hagyomány városunkban, hogy a helyi és a közeli településeken élő képzőművészek évenként egyszer, a magyar kultúra napja alkalmából csoportos kiállítással adnak hírt magukról, munkásságukról. Az alkotók ebben az esztendőben is közszemlére bocsátották legfrissebb, vagy legalábbis az utóbbi két évben készült munkájukat.

A Téli tárlatot a térség képzőművészeti életének egyik legjobb ismerője, Feledy Balázs művészettörténész nyitotta meg. Az általa feltett, szokatlan kérdést megmagyarázva, így folytatta: Mai fogalmaink szerint, s mai szemmel nézve merülhet fel, hogy valódi kiállítás-e az, ahol teljesen véletlenszerűen találkoznak, s kerülnek egymás mellé a műtárgyak? Napjainkban ugyanis a tárlatok többsége már egy módszeresen kitalált gondolatra van fölfűzve. Ezt az évenként megismétlődő érdi eseményt azonban elsősorban a véletlenszerűség határozza meg, hiszen soha nem lehet előre tudni, mit ad be egy-egy művész, milyen „önarcképpel”, művel jelentkezik? Mégis, épp ez a véletlenszerűség teszi igazán izgalmassá ezt a kiállítást, hiszen évről-évre új jelenségek és új nevek bukkannak fel. Más generációk, más technikák, s alapvetően más szemléletek kerülnek ki a közös falakra. Ráadásul, manapság olyan óriási különbségek, fényévnyi távolságok vannak a képzőművészet értelmezésben, hogy ha két művész egymással beszélget, bármi szóba kerülhet, kivéve a művészetet, hiszen mindkettejük eszméje totálisan más! Ám ez nem baj, mert a művészetben, nem szükséges, nem kötelező egyetérteni, s épp ez teszi ezt a csoportos tárlatot is izgalmassá és különlegessé. Mert a sokoldalúság értékteremtő erő minden művészetben. Inkább akkor van baj, ha a divat egy irányba viszi az alkotókat, ám az érdieket ez nem fenyegeti, hiszen korántsem egy „divatkiállítást” látunk. Sokkal inkább a véletlenszerűség által előhozott fantasztikus és különleges értékeket – emelte ki Feledy Balázs, majd miután pár szóban egyenként is bemutatta a kiállítók munkáit úgy fogalmazott: az itt látható alkotások azt mutatják, hogy nem a formahalmozás a cél, s nem csak az a megfelelő út, amikor a korból és a korról akarnak szólni a művészek.

A tárlat igazi értékét a sokszínű korhangulat és az az érzékenység adja, amely egyszerre művészi és filozófusi megközelítése a világnak. Következésképpen a beszéde elején feltett kérdésre egyértelmű a válasz: igen, ez egy kiállítás, s nem a műtárgyaknak halmazata! Annál is inkább, mert jól ismerjük a bölcsességet: „varietas delectat”, azaz a változatosság gyönyörködtet. Még azzal együtt is, hogy jobb és talán gyengébb művek is láthatók e seregszemlén – zárta szavait a művészettörténész.

A megnyitón Borbély Mihály, Kossuth-díjas szaxofon művész, a tavalyi év legjobb jazz szólistája szórakoztatta résztvevőket.

A Téli tárlat február 18-ig megtekinthető az Érdi Galériában.

Érdi Újság, Bálint Edit