Út a Föld Istenasszonyához, avagy Magyar Everest Expedíció 2017. Klein Dávid és Suhajda Szilárd 2017. március 28-án indul el a minden eddiginél nagyobb stábbal a Mount Everestre, a Föld legmagasabb, tengerszinthez mért pontjára, ahol az alaptáborban számos magyar híresség is ott lesz velük, ők viszont május közepén próbálnak eljutni a 8850 méter magas hegy csúcsára.

„8000 méter felett a létezés határmezsgyéjén járok. Úgy is mondhatnám: alig létezem. Az emberi szervezetnek mindenhez oxigénre van szüksége: a mozgáshoz, az emésztéshez, a gondolkodáshoz, a fűtéshez. Odafent a világ emberidegen: fagyott, ellenséges és szép: Csak vendég lehetek odafent. Éles határú tárgyak, sarkos formavilág, dermedt, élettelen és kristálytiszta közeg, ami körbevesz. A Hegy sarokba szorít. A hegyek világa számomra mégis a szabadságot jelenti. A szabad létezés nyers örömét és kíméletlen felelősségét. A végső magányt és a bajtársiasságot. Önmagammal való őszinte szembenézést. Ilyenkor felteszem magamnak a réges-régi kérdéseket: Ki vagyok? Hol a helyem a világban? A hegy pedig mindig egyszerű és világos választ ad.” – ezt írta le Klein Dávid a Magyar Everest Expedíció 2017-re készített kiadványban, hiszen az érdi hegymászó Suhajda Szilárddal március 28-án indul el a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre.

2017-ig oxigénpalackkal összesen 7004 ember jutott fel az Everest csúcsára (6588 férfi és 416 nő), ehhez képest Klein Dávid és Suhajda Szilárd ezt oxigénpalack nélkül próbálja megtenni, amit viszont kétszáznál is kevesebb ember tudott csak teljesíteni (az összes mászás 2,8%-a).

Klein Dávid gyakorlatban nyolcadszor, elvben kilencedszer indul el a Föld legmagasabb pontja felé, hiszen egy alkalommal politikai okok miatt kitiltották az összes külföldi hegymászót.

„Őszintén szólva eléggé fáradt vagyok. – így kezdett bele Klein Dávid az ÉrdMédiaCentrumnak adott interjúba, hiszen amióta augusztusban Suhajda Szilárddal hazaértek a sikertelen K2 expedícióról máris az Everestre készülnek, ezt az Érd FM 101.3-nak adott interjújában már elárulta az érdi hegymászó – Néha azt mondogatom, hogy az expedíciózás olyan, mintha két hegyet kellene megmásznunk: van egy gyönyörű, szép, rendkívül nehéz, de egyértelmű feladat, a Mount Everest. Előtte van egy bonyolult, összetett, bosszantó feladat: meg kell mászni ezt a másik hegyet is, ami az alaptáborig tart.” – fogalmazott Klein Dávid.

A Magyar Everest Expedíció 2017 teljesen más lesz, mint az eddigiek, hiszen az alaptáborba ezúttal nem csak Suhajda Szilárd és Klein Dávid megy, hanem sok médiaszemély is, hiszen az RTL Klub (mint az expedíció fő támogatója) műsorvezetője, Lilu és a csatorna stábja mellett Badár Sándor (humorista), Száraz Dénes (színész, tájfutó), Geszti Péter (előadó, szövegíró, producer), Szalay Balázs (autóversenyző), Bunkoczi László (navigátor), Pintér László (kommentátor, hegymászó szakíró) és Szirmay Gergely (videoblogger) is ott lesz az 5344 méter magasságban lévő alaptáborban.

Klein Dávid ezúttal nem lesz egyedül, nagy stáb kíséri őt és Suhajda Szilárdot az alaptáborig

„Nem annyira szeretem a tömeget. Ha ott van pár ember, az jópofa lenne, de azért itt többszáz emberről beszélünk, akik magashegyi teherhordókkal, oxigénpalackkal fel akarnak mászni a Mount Everest csúcsára. Néha elfantáziálok róla, milyen lenne, ha mindenki hazamenne, aki palackot használ. Akkor eszembe jut, hogy 2014-ben több mint 600 hegymászó próbálkozott a Mount Everest megmászásával, ebből mindössze négyen voltunk, akik palack nélkül mozogtunk. Az egy hangulatosabb alaptábor lenne, öt-hat segítővel, üldögélnénk tízen az alaptáborban és mennyire romantikus alaptábor lenne.” – mondta Klein Dávid.

Az Annapurnán így töltötte az időt Klein Dávid, ám az Everesten nagyobb társasága lesz

A hegymászóknak azonban idén óriási előnyük van az eddigiekhez képest, hiszen rendkívül széles támogatói háttér és stáb áll mögöttük. Az elmúlt expedíciók során egy-egy fő támogató segítette a páros munkáját, ám idén rendkívül széles a paletta, így sokkal inkább elérhető „közelségbe” került Klein és Suhajda számára a Csomolungma.

„Egy biztos háttérrel indulhatok. Olyan expedíciót rakhatok össze, amiről tényleg hiszem, hogy optimális körülményeket biztosít a csúcs eléréséhez – ez sokat segít. Sokat segít az is, hogy társsal indulhatok el, Várkonyi László halála óta nem volt állandó expedíciós mászótársam. Ezek fontos dolgok, különbségek. Az a feladat, hogy az eddigi legjobb eredményemhez, a 8700 méterhez még azt a százötven métert hozzásakkozzam.” – mondta Klein, aki szerint évről-évre ravaszabbá válik, azzal, hogy egyre kevesebb dolgot visz magával a csúcsmászás napján, igaz – véleménye szerint –, saját léptékeikhez mérve egy komfortos alaptábort alakítanak ki. „Szilárd például békéscsabai és most szerezte be a füstölt árut, a sonkát, a kolbászt és ha ott vagyunk két-két és fél hónapig, akkor jó, ha van néhány olyan dolog, amivel ki tudjuk magunkat pihenni alaptáborban.”

A hegy és a csúcs bűvöletében

A sajtótájékoztatón Klein Dávid elmondta, egyik igencsak fontos céljuk, hogy megtalálják a harmóniát magukkal, egymással és a heggyel. „Ez már itt elkezdődik. Szilárddal már réges-rég építjük ezt a baráti, mászótársi kapcsolatot. Általában a hegyekről és az Everestről különösen sokat gondolkozom. Igyekszem kialakítani egy harmonikus viszonyt. Az elmúlt évek erről szóltak. 2014 után örültem neki, hogy milyen szép kalandban volt részem és milyen szép eredményt értem el, de iszonyúan bosszantott, hogy nem jártam fenn a csúcson, százötven méterrel előtte visszafordultam. A következő két év arról szólt, hogy kicsit eltávolodjam az Everesttől és éreztessem magammal, mit is jelent ez nekem, távolabbról szemléljem a projektet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy úgy érzem, érettebb módon viszonyulok hozzá. Néha azt mondom, hogy viszonyulunk egymáshoz, de nyilván az Everest nem viszonyul hozzám sehogyan sem. A harmóniakeresés már elkezdődött és folytatódik a csúcsig és utána is lefelé, amikor feldolgozod az élményt. Mert semmi értelme nem lenne, ha nem változtatna meg, nem rendítene meg, nem gondolkoztatna el, nem hatna rád. A numerikus eredmény önmagában nem lenne elegendő ok arra, hogy ezt csináljam.”

Klein Dávid a tizennégy nyolcezres közül négy csúcsán már járt, hiszen a Gasherbrum II 8035 méter), a Cho Oyu (8201 m), az Annapurna (8091 m) és a Manaszlu (8163 m) csúcsát már megjárta, míg Suhajda Szilárd eddig a Broad Peakre jutott fel 8051 méter magasra.

Klein Dávid ezúttal nem lesz egyedül, nagy stáb kíséri őt és Suhajda Szilárdot az alaptáborig

Ám a két mászó már évek óta szoros kapcsolatot ápol egymással, s legutóbb tavaly nyáron élesben tehették próbára magukat a K2-n, ám a világ második legmagasabb csúcsát nem érték el, hiszen egy lavina miatt visszafordultak, s a 8611 méteres csúcsra 2016-ban senki nem ért fel.

Klein és Suhajda március 28-án indulnak Budapestről, ahonnan Katmandu felé veszik az irányt, onnan helyközi járattal repülnek tovább, majd egy hét gyaloglás után érik el az alaptábort.

„Április hónap folyamán fogunk akklimatizálódni, fel-le ingázunk a hegyen. Hozzászoktatjuk a szervezetünket a nagy magassághoz, az oxigénszegény környezethez és várhatóan május derekán számíthatunk arra az időjárási ablakra, amikor egyrészt már készen állunk, másrészt általában sikeres csúcselérések történni szoktak. Legkésőbb június elején fogunk hazatérni.”

Suhajda Szilárd a sajtótájékoztatón megjegyezte: A fontos, hogy akarjuk ezt, higgyünk egymásban és magunkban.

„Azt szokták mondani, sok minden fejben dől el. Amikor a legnagyobb magassági zónában vagyunk, különösen igaz tud lenni, mert picit olyan, mintha a lelkünk függetlenedne a testünktől. Ezért különösen fontos a mentális felkészülésünk, legyünk képesek még többet akarni. Másképp működik ott az emberi test és a gondolkodás is.” – fogalmazott Suhajda Szilárd, aki Kleinhez képest valamelyest „rutintalanabb” hegymászónak mondható, ám rengeteg rutinja van.

„Egyrészt minden korábbi tapasztalatunkat magunkkal visszük. Most a konkrét felkészülés – tavaly nyár óta – és a szervezési munka nagy kihívás. Tehát, ahogy Dávid is mondta, olyan, mintha már most meg kellene másznunk egy hasonlóan nagy hegyet, mielőtt elindulunk. Sokat számít, hogy az ember acélosodik minden expedíció által, mind testileg, mind lelkileg is.” – tette hozzá a békéscsabai hegymászó.

„Én abban bízom, hogy mindenki nagyszerű élményként fogja megélni az expedíciót, bármiképp is része a történetnek. Számunkra a feladat egyértelmű: az Everestre fogunk fókuszálni és arra, hogy felérjünk és arra, hogy aztán épségben hazaérjünk.” – jegyezte meg Suhajda Szilárd.

A Mount Everesten a Magyar Everest Expedíció 2017 tagjai az 5344 méter magasan található alaptáborban lesznek jelen a kisegítő személyzettel, ide tér vissza a túra két főszereplője az akklimatizációs körök után. Klein és Suhajda a Déli-nyergen, azaz a nepáli normál úton közelíti meg a csúcsot (mint ahogy azt az expedíciót jelentős részében teszik, hiszen a tibeti normál út a másik, talán legbiztonságosabb, legkevésbé veszélytelen útvonal). Az első tábort a Khumbu jégesés fölé, 5944 méter magasra állítja, majd az előretolt alaptábort (kettes tábor) 6400 méter magasságba teszik – itt az oxigén 50%-os. A Lhotse-falon keresztül (amely egy rendkívül veszélyes tükörfényes jégfal) jutnak el a 7163 méter magasan található hármas táborba. Innen a 8016 méteres négyes tábor a következő lépcső, s innentől nevezik halálzónának az Everestet, melyet a Hillary lépcsőn keresztül érnek el, ám itt egyszerre csak egy hegymászó tartózkodhat, s az oxigén tartalma már csak 30 százalék.

Reméljük, Klein Dávidnak és Suhajda Szilárdnak sikerül a csúcsfotó a Föld „tetején”

A Magyar Everest Expedíció 2017 célja

Az EVEREST első magyar megmászása OXIGÉNPALACK HASZNÁLATA NÉLKÜL! Az Everest palack nélküli megmászása rendkívüli sporttelesítmény. Mára már csak a Sisapangma főcsúcsa, a K2 és az Everest palack nélküli megmászása hiányoznak ahhoz, hogy a magyar expedíciós hegymászás teljesítse mind a tizennégy nyolcezer méter feletti csúcs elérését oxigénpalack használata nélkül.

Környezettudatos expedíció

Filozófiájuk: tisztán másznak, fair eszközökkel. Igyekeznek úgy hátrahagyni a hegyet, ahogyan találták. Az alaptábor mértéktartó, nap és szélenergiát hasznosítanak.

Más kultúrák iránti érzékenység

Kalandjaik során dokumentálják tapasztalataikat (filmeznek, fényképeznek), hogy megértsük és egy kicsit közelebb hozzák e népeket a hazai nagyközönséghez.

Technikai adatok

Oxigénpalack használatával: máig 7004-szer mászták meg az Everestet. 6588 férfi és 416 női megmászást tartanak nyilván.

Oxigénpalack használata nélkül: 200-nál kevesebb hegymászó mászta meg oxigénpalack használata nélkül (ez az összes mászás 2,8%-a).

Az első hegymászók oxigénpalack használata nélkül: Reinhold Messner (olasz) és Peter Habeler (osztrák) 1978-ban.

18: Ennyi különböző hivatalos mászási útvonal van az Everest csúcsára.

40: Nagyjából negyven napot vesz igénybe a Mount Everest megmászása, mivel a testnek szüksége van egy bizonyos időre, hogy hozzászokjon a magassághoz.

66%: Ennyivel van kevesebb oxigén minden egyes lélegzetvételkor az Everest tetején, mint egy normál, tengerszinti lélegzetvételkor.