A trianoni békediktátumra és annak következményeire emlékezett vasárnap a magyarság. Érden a Kutyavári úti országzászlónál katonai tiszteletadás mellett tartottak megemlékezést. 97 éve, 1920-ban ezen a napon írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró szerződést.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az első világháborút lezáró szerződés kimondta, hogy Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent, így a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Aradszki András térségünk országgyűlési képviselője, energiaügyekért felelős államtitkár ünnepi köszöntőjében elsőként Antall Józseftől, Magyarország első szabadon választott miniszterelnökétől idézet. – “A két világháború között és minden magyar gondolkodásában természetes dolog, hogy a trianoni békeszerződés fájdalmat okozott. Nem várható egyetlen magyar embertől sem, hogy lelkesedjék Trianonért, s lelkesedjék azért, hogy elveszítse egy ezeréves országállam területének a kétharmadát.” Az államtitkár hangsúlyozta, ma is elítélik Trianont, és politikai, történeti felfogásunk ellentétes azzal.

Kitért arra is, hogy június 4-e Tria­non óta a gyász és az emlékezés, de éppen az emlékezésre okot adó szétszakítottságunkban az összetartozás napja is a világ magyarsága számára. A rendszerváltozás óta a magyar Országgyűlés egyik legfontosabb szimbolikus döntése volt a nemzeti összetartozás napjáról szóló emléktörvény megalkotása a trianoni országvesztés 90. évfordulóján. E törvény annak a helyes felismerésnek a fundamentumán áll, hogy ne csak a Trianon felett érzett gyász és fájdalom legyen örök, hanem a reménységnek is annak kell lennie.

Aradszki András ünnepi beszédében azt mondta, hogy sajnos ma olyan világot élünk, ahol a rosszat jónak és a jót rossznak hazudják, ahol a valódi és örök értékeket el akarják törölni, a családokat a gender-elmélet gyakorlattá váltásával szervezetten szét akarják verni, ahol az illegális és terrorista bevándorlók befogadása erénynek számít, ahol a nemzeteket elavultnak hazudják, és ahol a tolerancia diktatúrájával meg akarják fojtani a hagyományos értékeket. Kiemelte azonban, hogy  a magyar lakosság 2010-ben a gonosznak erre az inváziójára nemet mondott, amikor nemzeti és keresztény irányba állította Magyarország kormányrúdját. - Nem kis munkával elértük, hogy Alaptörvényünk szúrja és csípi, a liberális és hamis értékeket imádó Nyugat és egy véleményformáló milliárdos szemét, mert a keresztény, azaz a valódi értékeket állítja előtérbe. Ahogyan Magyarország nem fogadja el az élet elutasítását, a házasság megcsúfolását, a családok szétverését, ugyanúgy nem fogadjuk el a nemzetek megsemmisítését sem – húzta alá.

Emlékeztetett, a nemzeti összetartásért és a magyarság megmaradásáért nemzeti fejlesztési programot indítottak. Soha nem látott támogatása van a külhoni magyarságnak – hangsúlyozta az államtitkár. - Bár Gyurcsány Ferenc szerint „a határon túli magyaroknak semmi közük a magyarsághoz, és ne is akarjanak beleszólni az ország belügyeibe”, mi megadtuk a teljes beleszólás lehetőségét, mert minden magyar felelős minden magyarért. Ez a felelősség jelenik meg a jövőt meghatározó döntéseinkben. Családtámogatási rendszerünk folyamatos bővítésével és kiterjesztésével elértük azt a rész-sikert, hogy már több házasság köttetik, és több gyermek születik egy-egy családban, mint eddig – bár még mindig nem elég ahhoz, hogy nemzetünk fennmaradjon. Az irány azonban ígéretes, hiszen mi nem idegen migránsokkal, hanem saját utódainkkal képzeljük el Magyarország jövőjét. Éppen ezért kezdeményeztük az elszakított területek magyarsága számára a támogatások, juttatások és pályázati lehetőségek oly hosszú sorát, amelynek betetőzéseként a napokban jelentettük be az anyasági támogatás kiterjesztését – mondta. - A juttatást 2018 januárjától megkaphatják a határon túli magyar állampolgárok, az ideiglenesen külföldön tartózkodók, valamint azok is, akiknek a gyermeke külföldön születik meg. A határon túli magyarok programjaira, nemzetpolitikai tevékenységre fordítható támogatás összegét, a 2018. évi költségvetés tervezetében – szemben a 2016-os több mint 6,5 milliárd forinttal – 8,4 milliárdra emeljük fel. A Bethlen Gábor Alapkezelő 26 milliárd forintjából a nemzetpolitikai célú támogatásra 19,7 milliárdot fordítunk majd. A Magyarság Háza program 216 milliós kerettel szerepel a költségvetés tervezetében. A „Határtalanul!” tanulmányi kirándulási program az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetésében csaknem 2 milliárd forinttal jelenik meg az idei 1,22 milliárddal szemben. A határon túli oktatás területén köznevelési feladatokra 231,6 millió, felsőoktatásra 801 milliót szánunk. 2016-ban ez az összeg csupán 800 millió forint volt – sorolta fel Aradszki András.

Aradszki András végül arra hívta fel az emlékezők figyelmét, hogy a Kárpát-medence, de egész Európa nagy kihívások előtt áll, és ismét védelemre szorul. – Meg kell küzdenünk azokkal, akik veszélyt jelentenek évezredes keresztény kultúránkra, és meg kell győznünk azokat is, akik nem ismerik fel ezt a veszélyt. Ehhez egységes fellépés szükséges – mondta. - Alig 10 hónap múlva ismét állást kell foglalnunk hazánk jövőjének további irányáról. Wass Albert szavaival élve: „Jól gondolja meg, ki mit cselekszik…” A jövő elkezdődött, és érdemesnek ígérkezik arra, hogy tovább dolgozzunk érte – most ebben a kicsivé tett országban, de az egész Kárpát-medence javára – zárta szavait térségünk országgyűlési képviselője.

Az államtitkár köszöntőjét követően Kántor Flórián a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója szavalta el Babits Mihály: Áldás a magyarra című versét. Az ünnepi műsorban közreműködött a Szirmok Érd Városi és Pedagógus Női Kar. A megemlékezésen a városvezetés, a helyi jobboldali pártok, intézmények és civilek helyeztek el koszorút az országzászló emlékműnél.

Érd Megyei Jogú Város nevében koszorút helyezett el Aradszki András államtitkár, T. Mészáros András polgármester, valamint Simó Károly és Bács István alpolgármesterek