Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt már megjelent az Érdi Újság hasábjain az érdi szennyvízcsatorna-beruházás elszámolásával kapcsolatos információk részletezése. Mivel az elmúlt hónapokban közelebb kerültünk az elszámoláshoz, szükségesnek tartottuk újból megkérdezni Simó Károlyt, az Érdi Csatornamű Társulat elnökhelyettesét.

– Mikor történik meg az elszámolás a társulati tagokkal?

– Amint azt az elmúlt hónapokban többször is elmondtuk, jelenleg még tart az OTP Lakástakarék-pénztárral az ott összegyűlt összegek elszámolása. Ha ez megtörténik, reményeim szerint 2017 év végéig tisztán tudjuk látni, hogy mennyi összeg folyt be és mennyivel kell elszámolni. Ekkor indíthatjuk az elszámolás minden egyes társulati taggal, attól függően, hogy ki, mennyit fizetett be. Minden olyan összeget, amelyre nem volt szükség a beruházás megvalósítása során, az elszámolás során visszajuttatunk a társulati tagoknak. Ekkor elindul a Társulat jogi megszűntetéséhez vezető elszámolási folyamat is. Ennek törvényben előírt határidői vannak, becslésem szerint kb. 2018-ban ér véget.

– Hogyan történik majd az elszámolás?

– A józan ész szabályai és a jogszabályok előírásai alapján. Onnan kell kiindulnunk, hogy 2008 nyarán kb. 17.000 társulati tag megalakította az Érdi Csatornamű Társulatot. Azt vállalták, együttesen befizetnek kb. 4,2 milliárd forintot érdekeltségi hozzájárulásként. A befizetést azért vállalták, hogy meglegyen a beruházási program önrésze. Az elszámolás során azt kell figyelembe venni, hogy mennyi pénzt fizettek be a vállalt hozzájárulásból és mennyi pénzre volt szükség, hogy a beruházás számláit és költségeit ki lehessen fizetni. Amennyivel több pénzt fizettek be, mint amennyit ki kellett fizetni a költségekre, az megmaradt. Tehát azt kell elosztani a társulati tagok között egyenlő arányban az elszámolás során. Azt, hogy ez mennyi pontosan forintban, az a végén derül ki.

– Miért kellett egyáltalán az ingatlantulajdonosoknak hozzájárulni az önrészhez, miért nem vett fel hitelt az önkormányzat az önrészre?

– Ha a teljes önrészt az önkormányzat hitelből fedezte volna, az a szolgáltatást megfizethetetlenné, a projekt EU általi támogatását lehetetlenné tette volna. Ugyanis a hitelt vissza is kell fizetni. Egyszerű számítással látható, hogy ha a törlesztőrészletet beépítették volna a díjba, akkor több mint 25 százalékkal magasabb csatornadíjat kellene fizetni az érdieknek. Így is kellett egy részt hitelből fedezni, de a kormány támogatásának köszönhetően nem a teljes összeget. Így jelenleg az érdi csatornadíj az egyik legalacsonyabb a hasonló városok közül.

– Mennyibe kerülnek a beruházás egyes részei?

– Készítettünk erről egy összefoglaló áttekintő táblázatot. Szoktam hallani, hogy mi került 20 méter csatornacső építésén kétszázötvenezer forintba? Nyilvánvalóan nem a csövek lefektetése került ennyibe. Az úgy nagyon drága lett volna! Ahhoz azonban, hogy az ingatlanról kibocsátott szennyvíz eljusson a tisztítóig és tisztítva legyen, egy teljes rendszert kellett kiépíteni: átemelőkkel, tisztítóval, iszapkezeléssel, szervizutakkal, utak megfelelő minőségű helyreállításával. Ha csak az utcán a munkagépet kezelő munkást kérdezzük meg, hogy mennyi az ő bére és ebből próbálunk következtetést levonni, az olyan, mintha egy autógyárban a gyártósoron dolgozó munkás béréből próbálnánk kiszámolni, hogy mennyibe is kerül egy autó gyártása…

– Milyen arányban fedezi az ingatlantulajdonosok befizetése a teljes költséget?

– Majd a végső elszámolásnál fog ez hajszálpontosan kiderülni, de a mostani becslések szerint az ingatlantulajdonosok által fizetett érdekeltségi hozzájárulásból befolyó összegek a teljes költségnek körülbelül a 15 százalékát teszik ki. A többit az önkormányzat, az állam és az EU által biztosított források fedezik.

– Nemrég azt az információt kezdték el terjeszteni, hogy az állam több más településen önerő-támogatást adott a projektnek és ezt visszaadják a társulati tagoknak. Érden mi a helyzet?

– Minden település és minden program helyzete más, nem lehet egységesen kezelni. Érden a szükséges önrész mértéke körülbelül 6.852.000.000 forint. Mivel a társulati tagok által vállalt befizetés (összesen körülbelül 4.200.000.000) ezt nem fedezte volna, eredetileg az volt a terv, hogy ezt a különbséget hitelből teremti elő az önkormányzat. A kormány önerő alap támogatást nyújtott a beruházásnak, így nem kellett annyi hitelt felvenni, mint eredetileg az tervben volt. Fontos tehát különbséget tenni: nem a társulatnak nyújtotta a támogatást, hanem a beruházás számláinak kifizetéséhez járult hozzá. Ha tehát valaki azt mondja, hogy az önerő támogatás mértékével azonos összeget adjon vissza a társulat a tagoknak, akkor az azt is mondja, hogy menjünk vissza az időben 2011-ig és vegyünk fel hitelt, amit építsünk be a csatornadíjba. Ami ugye nem lehetséges. Természetesen, amennyiben a kormány úgy dönt, hogy további pénzügyi támogatást tud nyújtani a programnak, akkor mi örömmel bonyolítjuk le ennek elszámolását is a társulati tagokkal.