Az európai polgárság megerősítését nevezte az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásnak T. Mészáros  András polgármester a testvérvárosok konferenciáján, amelyet az Érdi Napok keretében, szombaton tartottak, Léva, Lubaczów, Poynton és Szászrégen, illetve a házigazda Érd részvételével.

Hagyomány, hogy az Érdi Napokon városunkba látogatnak testvérvárosaink képviselői, hogy részt vegyenek a programokon, amelyeknek számukra van egy ugyancsak visszatérő eleme, a testvérvárosi konferencia, melynek idei témája az európai polgárság erősítésének lehetősége volt.

A témában nem volt nehéz közös nevezőre jutniuk a résztvevőknek, hiszen mind a lengyelországi Lubaczów, mind a szlovákiai Léva vagy a romániai Szászrégen polgárai illetve országaik hasonló kételyekkel küzdenek az Európai Unióval kapcsoltban, az angliai Poyntonból érkezett delegáció pedig egy egészen sajátos, a közösséget éppen elhagyó nagyhatalom szemszögéből szólhatott hozzá a tanácskozáshoz.

Az európai polgárság megerősítését nevezte az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásnak T. Mészáros  András vitaindító előadásában, amit azzal a ténnyel támasztott alá, hogy amíg 2010-ben 43 millió muszlim élt Európában, addig 2050-re számuk elérheti a 70 milliót is. A számokon túl befolyásuk növelésének módszereire is figyelnünk kell – mondta a polgármester –, hiszen egyre gyakrabban bukkannak föl különböző pártok keretein belül, ahol muszlim tagozatokat is létrehoznak, s vezető posztokat szereznek meg, a pártok pedig a szavazótábor növelése érdekében szemet hunynak. Ez így mindinkább nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, s hozzájárul párhuzamos társadalmak kialakulásához. Ehhez a folyamathoz asszisztálnak az unió mai vezetői – figyelmeztetett T. Mészáros András –, s nem nyitják fel a szemüket a sorozatos terrorakciók sem. S mintha elfeledkeznének arról is, hogy ez a  folyamat Európa keresztény gyökereit veszélyezteti, s mintha nem emlékeznének Robert Schumannak, az unió egyik alapító atyjának figyelmezetésére: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

Krysztof Szpyt , Lubaczów polgármestere leszögezte, hogy Lengyelország nem 20 éve csatlakozott Európához, hiszen mindig is odatartozott. A lengyelek 89 százaléka ma is uniópárti, s a felmérések szerint mintegy 50 százalék erősebb integrációt szeretne, elsősorban gazdasági téren, de azt is gondolják, hogy az adózási stratégiáknak, az oktatási, egészségügyi és társadalmi kérdéseknek a tagállamok hatáskörében kell maradniuk.

A Szászrégenből érkezett küldöttség tagja, Demeter Mária önkormányzati képviselő az ország csatlakozásának 10 éves évfordulója kapcsán vette számba a tagság előnyeit és a fölvetődő kérdéseket, aggodalmakat. A csatlakozás Románia számára vitathatatlanul gazdasági fellendülést hozott, ennek eredményei magukért beszélnek, de már felmerül a kérdés, hogy ilyen Európába akartunk-e belépni – fogalmazott a képviselő asszony. Képes-e ez az Európa megvédeni az eredeti alapelveket, képes-e polgárai biztonságát szavatolni? Ezekre a kérdésekre kell sürgősen választ találni, hogy a következő generációk is európai polgárként tudjanak és akarjanak élni.

A szlovákiai Léva alpolgármestere, Ján Krtík éppen ezt erősítette meg, mondván: történelmi pillanatokat élünk, amikor olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek a következő generációk létfeltételeit határozzák meg. Emlékeztetett a római szerződés alapelveire, amelyet szerinte bátran tekinthetünk az Európai Unió születési anyakönyvi kivonatának, s fölidézte  a lisszaboni szerződést, ami az együttműködés jogi kereteit teremtette meg. De a fő kérdés most, hogy milyen Európát szeretnénk. Ebből persze újabb kérdések sora következik – mondta az alpolgármester –, például, hogy milyen lesz az életünk húsz év múlva, hogyan tudunk természeti erőforrásainkkal gazdálkodni, hogyan fognak az országok, és persze a polgárok egymással kommunikálni.

Sajátos megközelítésből szólt hozzá a témához a az angliai Poyntont képviselő Susan Warrington, hiszen hazája éppen kilépőfélben van az unióból, s ő maga nem politikusként, hanem egy civil szerveződés, a testvérvárosi egyesület elnökeként mondott véleményt, pontosabban sorolta föl azokat a kételyeket, amelyek szinte minden brit polgárban fölmerülnek a kilépés kapcsán, s aminek eredményét, következményeit szerinte ma még képtelenség fölbecsülni.