Napi szinten millió kép, bejegyzés, poszt, komment kerül fel az internetre. Megosztjuk másokkal fényképeinket, érzéseinket, élményeinket, önmagunkat, és sok esetben bele sem gondolunk, hogy ezzel könnyen visszaélhetnek.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesítse. A Polgári Törvénykönyv nevesíti azokat a személyiségi jogokat, amelyeknek megsértése következményekkel járhat.

Az interneten leggyakrabban az alábbi 3 személyiségi jogunk sérülhet: a becsület és jó hírnévhez való jog, a magántitokhoz és a személyes adatokhoz való jog, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog.

A becsület és jó hírnév illetve a méltóság megsértése nagyon könnyen megvalósulhat az Interneten azáltal, hogy valakinek indokolatlanul bántó, sértő, megalázó szavakat, üzeneteket küldünk, vagy ilyen kommenteket, bejegyzéseket teszünk közzé.  Ide tartozhat az is, ha valakiről valótlan tényeket állítok, és osztok meg másokkal. Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlatban a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól.

Felelősséggel tartozunk a közösségi oldalakon létrehozott profiloldalunkon megjelenő tartalmakért.

A személyes adatokkal visszaélés több esetben is megvalósulhat a neten. Ha például a Facebookon valaki más nevében, az ő adatait felhasználva létrehozok egy új profilt.

Személyes adat csak és kizárólag az érintett beleegyezésével osztható meg. A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének hozzájárulás nélküli felhasználása, például, ha közzéteszünk egy buliban készült fotót, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre.

A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni.

Mit lehet tenni, ha valakinek megsértették a személyiségi jogait? Amennyiben úgy érezzük, hogy személyiségi jogaink sérültek, fordulhatunk a bírósághoz, ahol kérhetjük a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását vagy a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Kérhető, hogy maga a jogsértő adjon valamilyen elégtételt. Jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása.  Súlyosabb jogsértés esetén akár büntetőjogi felelősségre vonás is lehet a következmény.

(Pest Megyei Rendőr-főkapitányság – Bűnmegelőzési Hírmondó)