“Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni…”
A Fészek Gyermekvédő Egyesület Gyermekek Átmeneti Otthona karácsonyi ünnepsége sok-sok nevetéssel, szappanbuborékkal, zenével, előadással, ajándékkal, édességgel, és nem utolsó sorban határtalan szeretettel telt december 21-én, csütörtökön délután az Alsó utcai kis házban.
A karácsony a szeretet ünnepe. A karácsony családi ünnep. De mi van azokkal a gyermekekkel, akik (átmenetileg) nem a családjukkal élnek, hanem otthonban, nevelőkkel? Az ünnep akkor is ünnep marad, és a nevelők, szakemberek próbálnak mindent megtenni, hogy a szeretetről szóljon számukra is az ünnep. Ezt teszik a Fészek átmeneti otthonának dolgozói is – nemcsak ünnepnapokon, hanem az év minden napján. Szívvel, lélekkel, és határtalan elhivatottsággal.
Kisnémet Dávidné otthonvezető éves értékelésében kiemeli és megköszöni munkatársai odaadását, akik még a nehezebb időkben is minden tőlük telhetőt megtesznek az otthon lakóiért. És persze megköszöni azt a sok-sok támogatást, amiben részesültek az elmúlt időben, legyen az anyagi felajánlás, vagy konkrét segítségnyújtás – például a kerítésük kifestése.
Az otthonvezető után következik egy kis betlehemes előadás a gyerekek és a produkciót betanító Bálint Emília nevelő főszereplésével. Majd az Eszter-lánc “mesezenekar” szolgál zenés, vidám perceket a gyerekek szórakozásához. Az estébe hajló délután végére a karácsonyfa alatt várakozó ajándékok is gazdájukra lelnek. De addigra már mindenki sokkal többet kap a játékoknál, legyen az rokon, szülő, családtag, nevelőszülő, támogató és nem utolsó sorban maguk a gyerekek is. Hiába esik odakint a hó, belül azt a bizonyos “nagy-nagy tüzet”, amit József Attila várt versében, a Fészek már megrakta minden idelátogató szívében.