« Milák: Ebből még időt tudok javítani!

A Vörösmarty Gimnáziumban még a korlátokról is versek – ha nem is folytak, de – lógtak április 11-én, a költészet napján. A szervező pedagógusok úgy nyilatkoztak, ezzel szerették volna elérni, hogy az épületet járva is megragadja a nap szellemisége a diákokat, és hogy megtalálják az utat a költészethez.
A gimiseknek tetszett az akció, volt, aki elmondta, hogy megállnak, elolvassák a kiragasztott verseket, amelyik tetszik nekik, azt többször is, és így jobban el tudnak mélyülni benne. Mint mondták, a kultúra szerves része a költészet, és ezért fontos, hogy minél több verset minél jobban megismerhessenek.
A gimnáziumban koncertet adott még az Acoustic Light Blue nevű formáció, akik megzenésített verseket énekeltek, játszottak a diákoknak. “Olyan érzelmi áradatot tud átadni, amit egy Facebook-poszt nem biztos. Tanulhatunk is belőle, akár a kultúránkról, akár a történelemről”, nyilatkozta egy diák a versek szerepéről az Érdi TV-nek.
A programot szervező Pósch Ibolya magyartanár elmesélte, hogy volt olyan diákja, aki megkérdezte, élnek-e ma is költők. A pedagógus úgy vallja és tanítja, hogy “a költészet és az irodalom nem a költőkről, a költők életrajzáról, a hexameterről, hanem az életről szól: rólunk, az örömeinkről, a bánatainkról, a problémáinkról, az érzéseinkről. Ilyenek mindenkinek vannak, ezért úgy gondolom, mindenkihez tud szólni.”