Nevéhez hűen, a művészet több ágának képviselőit felvonultató műsorral nyitotta meg a Poly-Art Alapítvány az IRKA (Irodalom-kedvelők Klubjának) együttműködésével a Képzőművészek Érdi Közösségének kiállítását szombaton este az új Parkvárosi Közösségi Házban. Voltak haikuk, ír sztepp és persze festmények, kerámiák minden mennyiségben.

Mint azt Somfai Istvántól, a Poly-Art Alapítvány elnökétől megtudtuk, a KÉK (Képzőművészek Érdi Közössége) a Poly-Arton belül szerveződött azzal a céllal, mint az IRKA is, csak míg utóbbit az írni kedvelők hozták létre, előbbinek a tagjai olyanok lettek, akik a szabadidejükben a képzőművészetnek hódolnak.

A szombati kiállítás megnyitóján az IRKA néhány tagja (Szabó Aida, Szabó Ilona Valéria, Szigeti Eszter, Daróci Lajosné és Habos László) olvasta fel Szabó Aida haikuit, majd Somfai Péter Michael Flatley-t megszégyenítő tüzes lábakkal járta az ír szteppet a közönség nagy örömére.

Somfai István, aki Major Gábor Istvánné helyett nyitotta meg a kiállítást, mert az családi okok miatt nem tudott eljönni, a megnyitó beszédében üdvözölte a kiállított művek letisztultságát, értelmezhetőségét. Ahogy fogalmazott, amikor olyan értelmezéseket hall a non-figuratív képzőművészetről, hogy az zaklatott, felfordult és értelmezhetetlenné lett világunk pontos lenyomata, akkor mindig az jut eszébe, hogy ha a világunk ilyen, akkor legalább a művészet jelentsen és hozzon egyfajta enyhülést, harmóniát. Ezek a képek pedig ilyenek. „A tizenöt alkotó művei arról szólnak, ami látható rajtuk, nem kell őket magyarázni, mert a laikus közönség számára is értelmezhetőek”, tette hozzá.

Kávránné Szedmák Ilona, a KÉK tagja, akinek most három festményét és két kerámiáját állították ki, kérdésünkre elmondta, hogy kerámiával 2004 óta, festéssel pedig körülbelül négy éve foglalkozik. „Ez egyfajta szerelem. Amikor az ember kezébe veszi az agyagot, megszűnik tér és idő, akkor csak maga az agyag van és a művész van. Ugyanez igaz a festésre is. Egyszer csak azt veszem észre ilyenkor, hogy mintha maguktól születnének a színek és a formák, ahogy megszületik egy-egy festmény.” Az alkotó saját bevallása szerint a természettel és a hit világával szeret foglalkozni műveiben.

Az új Parkvárosi Közösségi Házban az elmúlt hetekben kerültek fel a kiállításhoz szükséges lámpák és a képek tartásáért felelős sínek. Most, hogy ezek már megvannak, a KÉK a jelenlegi kiállítása után, a nyári alkotótáborban, a Czabai- kertben születő műveket fogja legközelebb bemutatni ugyanitt az érdeklődőknek augusztusban. A KÉK jelenlegi kiállítása május végéig tekinthető meg.