A trianoni békediktátumra és annak következményeire emlékeztek hétfőn Érden a Kutyavári úti országzászlónál, ahol katonai tiszteletadás mellett tartottak megemlékezést. 98 éve, 1920-ban ezen a napon írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró szerződést.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az első világháborút lezáró szerződés kimondta, hogy Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent, így a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az ünnepségen T. Mészáros András polgármester mondott köszöntőt. Emlékeztetett, ez az a nap, amikor Tamási Áron, Jékely Zoltán, Reményik Sándor, Nyírő József, Kós Károly, Karácsony Benő, Wass Albert és a többi, határon túlra szakadt írónk, költőnk, hivatalosan elvesztették magyar polgárságukat.

Arra emlékezünk, hogy 1920 június 4-én feldarabolták a történelmi Magyarországot, ami elveszítette területének kétharmadát és több mint 3,3 millió magyart taszított kisebbségi létbe – idézte fel. A polgármester azt is mondta: a békeszerződés minden pontjából áradó erkölcstelen rablás, jéghideg bosszú olyan sebet ütött a magyar nemzeten, amely máig nem gyógyult be.

– Megtörni akarták a magyar lelket, elvették hát azt, ami a legszentebb: a szülőföldet, a hazát. De tévedtek. Mert a magyar lélek csak erősödik a bajban. Jöhetett tatár, török, német, osztrák vagy szovjet – túléltük, és megerősödve éltük túl mindet. Mert a magyar ilyen, erőnket újra és újra Európa védelmébe állítottuk, állítjuk. Közös gyökereink, keresztény európai kultúránk védelmébe. Akkor is, ha köszönet, elismerés érte nem járt. Így van és így lesz ez most is, amikor Európa határait védjük az iszlám bevándorló hordák áradata ellen. Ezért sem köszönetet kapunk, hanem támadást. Európa baloldali, liberális politikusai és magyarországi mamelukjaik ezúttal is fenyegetnek, mert a magyar nemzet nemet mer mondani a kereszténység, az európai polgárok érdekei ellen való, rabló gazdasági céljaikra – fogalmazott a polgármester. Úgy folytatta: – Ahogy Trianonban sem, úgy ma sincsenek tekintettel a nemzet érzékenységére, sajátosságaira. Az önálló nemzeti akarat megnyilvánulása érthetetlen dühöt, haragot szül bennük ma is. A rablás és üldöztetés emlékezete azonban erőt, protestáló hitet ad ahhoz, hogy minden viszály közepette is, megtartson minket. Ezt a keresztény hitet, ezt a kulturális erőt – bár ezer éves – kevesen ismerik fel és hiszik el Európa mai vezetői közül, de egyre többen Európa polgárai közül. És ahogy eddig mindig, ezúttal is erősebben kerülünk majd ki a küzdelemből – húzta alá.

Az ünnepi műsorban közreműködött a Lendvai Károly Férfi Kórus és a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület. A megemlékezésen a városvezetés, a nemzetiségi önkormányzatok, az intézmények és civilek helyeztek el koszorút az országzászló emlékműnél. Az eseményen jelen volt a városban vendégeskedő szászrégeni Petru Maior Technológiai Líceum küldöttsége is.