Abból már kaptunk ízelítőt egy évadnyitó rendezvényen, hogy az érdi irodalomkedvelők nemcsak pihenéssel, de alkotó kikapcsolódással is töltötték a nyarat, ami a kör vezetőinek, szerkesztőinek bizony munkát is adott, hogy a szezonkezdetre megjelenhessenek az őszi kiadványok, szám szerint négy: az aktuális IRKA-újság, az őszi tematikus füzet, a zsebkönyvsorozatban egy válogatás az Utak és utasok pályázatra küldött anyagból, s mindennek a koronájaként a mintegy 200 oldalas 2018- as Antológia.

A gazdag kiadványtermés lehetővé tette, hogy az IRKA és a KÉK tagjai szinte mindannyian publikáljanak több új vagy szívükhöz közelálló, netán valamiért aktuális munkát. Vagy éppen egy díjazottat.

Az Utak és utasok címet viselő zsebkönyv ugyanis az IRKA házi pályázatának verseit és prózai írásait tartalmazza, amelyeknek a kiírás szerint konkrét vagy képzeletbeli utazásokról kellett szólniuk. A témaválasztásra jobbára irodalmi, de egyéb bölcseket is hoztak föl példaként a kiírók, ahogy az előszavában is olvasható, például Buddhától egy idézet, ami talán legjobban kifejezi a pályázat lényegét: „A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság.”

A régi tagok mellett természetesen újakkal is megismerkedhetünk az IRKA-újság bemutatkozó rovatában, ahol ezúttal Valentin István vall magáról, aki amellett, hogy hegedül, versel is, méghozzá származása okán magyarul és németül egyaránt. S bemutatkozik Pazár Anna is üde, finom színekkel és könnyed vonalakkal dolgozó festőként életszeretetet sugárzó képeivel.

Mondhatjuk, hogy az idei Antológiát Czabai Balázsnak ajánlják a szerkesztők, a kötet előszavában Daróci Lajosné klubvezető minden kertelés nélkül reneszánsz típusú mecénásnak nevezi a kert tulajdonosát, aki valóban önzetlenül teszi közkinccsé – s fogadja be az irodalmárokat és képzőművészeket is, mintegy otthont adva nekik – az idén már arborétum elnevezéssel is büszkélkedő tölgyesének csodáit. „Szponzorál, segít, lelkes. Igazi lokálpatriótaként fáradhatatlanul szolgál: akár érdikumról van szó, akár a természetvédelmisekről, az időjárásálló táblák készítéséről, kihelyezéséről, a turisztikai egyesületről, a sícsapatról vagy a bringásokról, vitorlázni és teniszezni szerető barátairól, madarakról, növényekről – írja a kötet szerkesztője.

A Poly–Art füzetek – ami valójában az IRKA szerzőinek negyedéves tematikus kiadványa – aktuális száma pedig mi másról szólhatna szeptemberben, mint az őszről, ami ha nehezen is, de átveszi helyét az elnyúló nyártól hangos varjúkárogástól kísérve, ahogy Novákovicsné Tóth Ica írja versében: „Sólyomszárnyon elszállt a nyár, / erőt vesz rajtam a lehangoltság, / az égen fekete varjúsereg száll, s károg a sok-sok gyászmadár.”

(Érdi Újság)