Noha többnyire a Dunántúlon és a Bükkben lehet találkozni velük, elenyésző számban ugyan, de még Érden is felfedezhető a különleges formájú, lyukacsos, méhkaptárra hasonlító kőzet, a kaptárkő. Ritkasága és különlegessége az Érdi Hungarikum Klub figyelmét is felkeltette, és a közelmúltban Érdikummá nyilvánították a város természeti értékei sorában.

Elsőként Halász Árpád hívta fel rájuk a figyelmet. Érden és környékén az üledékes mészkő a befogadó alapkőzet, amelyben előfordulnak. Kialakulásuk körülményei azonban máig tisztázatlanok, többféle – esetenként egymásnak ellentmondó – elmélet, elképzelés is kering keletkezésükről. Egyesek szerint az emberek vallási célokból vájtak fülkéket, mélyedéseket a kövekbe, mások szerint az urnatemetkezések helyszíne volt. Megint mások úgy vélik, ide tették bálványaikat, vagy áldozat-bemutató helyként szolgálhatott – ki tudja? Egyikre sincs bizonyíték.

Sok tudós véleménye szerint a legvalószínűbb mégis talán az a feltételezés lehet, hogy a honfoglaló magyarok, vagy az előttük itt élt néptörzsek kultikus célokra készítették ezeket az érdekes alakzatú fülkéket.

Tény, hogy ezek a kőbe vájt lyukak és bemélyedések, mivel eredetileg valaminek a tárolására szolgáló üregek lehettek, az utókor kutatóitól a kaptárfülkék nevet kapták, a kövek pedig, amelyekben előfordulnak, természetesen kaptárkövek lettek.
Leginkább a Nap felé fordulnak (ezért is gondolják sokan, hogy kultikus, vallási célokra készülhettek).

A kaptárkövek eredetével számos régész, néprajzkutató és történész a mai napig is foglalkozik. Az érdieket főként Halász Árpád és Mihály Péter fedezte és mérte fel. Elsősorban az érdligeti Szidónia-hegyen lehetett egykor rengeteg kaptárkő és kaptárfülke, csakhogy a lakosság gyarapodásával az építkezések is megszaporodtak, és ennek okán temérdek ilyen különlegesség megsemmisült: ma már családi házak sorakoznak a helyükön. A szakemberek véleménye szerint a helyiek tudatlansága is hozzájárult a pusztulásukhoz.

A megmaradt érdligeti és parkvárosi kaptárköveket Halász Árpád és Balázs István javaslatára, a Pest Megyei Tanács 1981-ben természetvédelemi oltalom alá helyezte. Megmaradásukat pedig nem is annyira a természeti erők – szél, eső, hó és jég –, hanem az emberi felelőtlenség veszélyezteti. A még meglévő kaptárkövek megóvása valamennyiünk feladata, részint ezért is kerültek az Érdikumok sorába.

Érdi Újság