Már csak néhány nap és itt az év vége. Érden az elmúlt 12 hónapban számtalan esemény, fejlesztés, rendezvény volt. December 31-ig mindennap bemutatunk egy hónapot, vagyis visszatekintünk 2017-re.  Ma július híreit összegezzük.

Minden év július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ebből az alkalomból rendezett a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény ünnepséget múlt pénteken az ott dolgozóknak. 

Péntek délután a Felső utca felőli recepció előtti aulában gyűltek össze az érdi rendelő munkatársai, akiket elsőként Dr. Bács István alpolgármester köszöntött. A városvezető elmondta, hogy érdi lakosként hálával és köszönettel tartozik az intézménynek, hiszen úgy tapasztalja, hogy a munkatársak magas szakmai színvonalon, alázattal végzik mindennapi munkájukat, s ezt az önkormányzat is igyekszik meghálálni nekik, például azzal, hogy hamarosan a Modern Városok Programnak köszönhetően még az idei évben elkezdődhet a rendelőintézet második ütemének a felújítása. – Jövőre nemcsak az épület újul meg, hanem a kibővített eszközbeszerzésre is sor kerül, hiszen jóváhagyták a Nemzetgazdasági Minisztériumban ennek a pénzügyi hátterét. Még ebben az évben 1,1 milliárd forint van előirányozva az építkezésre, a fennmaradó rész a jövő évben valósul meg, ahogy az eszközbeszerzés is – hangsúlyozta Dr. Bács István. Az alpolgármester beszélt arról is, hogy hamarosan elkészül a Felső utca és a Karolina utca sarkán az új szolgáltatóház, ahová a felnőtt háziorvosok átköltöznek, így vélhetően a szakrendelések kényelmesebben elférnek a rendelőben augusztustól. Semmelweis-nap lévén Dr. Bács István sikerként számolt be arról, hogy még a nyáron elkészülnek az ófalusi rendelő felújításával és a Bagoly utcai orvosi rendelő építést is elkezdik rövid időn belül, hiszen június végén megkapta a város a jogerős építési engedélyt. – Reményeink szerint jövő ilyenkor már ott ünnepelhetjük a Semmelweis-napot, s akkorra elmondhatjuk, hogy valamennyi orvosi rendelő megújult Érden az elmúlt 10 évben – zárta szavait az alpolgármester.

Dr. Kőszegi Gábor, a rendelő igazgatója az ünnepségen elmondta, hogy az országos átlagnál magasabb a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény szakmai színvonala, amit megerősít az is, hogy a munkatársak fluktuációja az intézetben az országos átlag alatt van. Tavaly 28 fő távozott, akinek a többségét sikerült pótolni és 20 új dolgozót vettek fel.

- 2016-ban intézményünkben a járóbeteg szakellátás keretében, a Laboratóriumi vizsgálatokat is figyelembe véve, 339.672 orvos-beteg találkozás történt. Az OEP felé lejelentett pontok száma 557.264.471. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozások számával párhuzamosan 1.647-ről 1.699-re emelkedett az egy betegvizsgálatra jutó pontszám is. A korábbi évekhez hasonlóan az egy órára eső betegszám, az egy esetre jutó beavatkozások száma, ill. az egy esetre jutó pontok száma intézetünkben, a legtöbb szakma vonatkozásában 2016-ban is jelentősen meghaladta mind a regionális, mind az országos átlagot – emelte ki a főigazgató. Hozzátette, hogy a fogászati szakellátás forgalma a 2016. évben jelentősen nőtt. - A három fogászati szakrendelésen összesen 14.817 beteget láttunk, a 2015. évi 11.579 beteggel szemben. Ez 28 %-os növekedésnek felel meg. A fogászati kezelések során 15 146 beavatkozás történt, amivel 15,1 millió pontot termeltünk. Az egynapos sebészeti tevékenység keretében 2016-ben 1.466 beteget operáltunk meg. Ebből 1.455 fő ellátását az OEP finanszírozta, a többi műtét önköltséges vagy külföldi biztosító által finanszírozott volt – hangsúlyozta Dr. Kőszegi.  Az intézmény vezetője munkatársainak tartott beszédében kiemelte azt is, hogy a Rehabilitációs Osztályon a járóbeteg ellátás keretében 25.305 orvos-beteg, illetve szakdolgozó-beteg találkozás alkalmával összesen 53.442 beavatkozást végeztek, a Kúraszerű Infúziós Részlegen 297 beteg részesült infúziós kúrában, akik összesen 1.234 kezelést kaptak. 2016-ban 2.335 munkavállalónál 3.569 munkaalkalmassági vizsgálat történt és az intézmény sportorvosi rendelése 2.981 fő alkalmassági vizsgálatát végezte el, ami 40 %-kal több mint a 2015. évi forgalom. A vizsgált sportolóknak több mint 85 %-a volt érdi és Érd környéki lakos.

A főigazgató végezetül elmondta, hogy a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény jelenleg is hazánk egyik legszélesebb spektrummal rendelkező járóbeteg szakellátó intézménye, ahol valamennyi dolgozó kiváló munkát végez.

***

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén úgy döntött: támogatja azt a célkitűzést, hogy a Kőrösi iskolában két, a Vörösmarty gimnáziumban pedig egy kosárlabda-pálya épülhessen, 70 százalékban Tao-s beruházásból, 9,1 millió forintos városi hozzájárulással. A balodali képviselők nem támogatták az előterjesztést.

A pályákat a RADO Kosárlabda Sportegyesület alakítaná ki. A pályák építésének várható összköltsége 30,5 millió forint; ebből 9,1 millió forintot Érd önkormányzata fizetne, a fennmaradó 21,4 millió forintot pedig Tao-forrásból biztosítana az egyesület. A 2008 óta működő szervezet célja az is, hogy a Vörösmarty gimnáziumban is elinduljon a kosárlabda utánpótlás-nevelés.

A határozatot 13 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadta el a grémium. Az MSZP-DK-Együtt frakció tartózkodott a voksolásnál; azt, hogy nem támogatják a kezdeményezést, dr. Havasi Márta (DK) az ülést követően azzal magyarázta: önmagában azzal, hogy az iskolában kosárlabda-pályák épüljenek, egyetértenek, ám semmit nem tudnak arról, hogy milyen feltételek mellett fog ez a beruházás megvalósulni, és a lakosság igénybe veheti-e majd a pályákat. Ezzel kapcsolatban dr. Bács István alpolgármester úgy nyilatkozott: a pályákat bárki használhatja, aki az iskola területére jogosult belépni – elsősorban a diákok. Mint hozzáfűzte: dr. Aradszki András országgyűlési képviselő – korábban maga is NB-1-es kosárlabda-játékos – sokat dolgozott azon, hogy Érden szabadtéri kosárlabda-pályák nyithassák meg kapuikat a fiatalok előtt.

A rendkívüli ülésen döntés született arról is, hogy szeptember 1-jétől a közétkezés díját nemcsak csekkes, készpénzes, átutalásos és banki pénztári befizetéssel egyenlítheti ki a lakosság, hanem csoportos díjbeszedési megbízással is. A térítési díj összegét előre, a tárgyhót megelőző hónap 20. napjáig kötelesek megfizetni a szolgáltatást igénybe vevők – kivéve a bölcsődei, óvodai térítési díjat, mert azt utólag, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell megfizetni.

A közgyűlés határozott arról is, hogy dr. Tóth Judit Elektra szeptember 1-jétől további öt esztendeig ellássa az iskolai és ifjúsági fogászati feladatokat.

***

A KSH országon belüli vándorlásról készült statisztikája szerint a legtöbb országon belül költöző a Pest megyei városokat célozza meg. Közülük is kiemelkedik népszerűségben Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Veresegyház és Budaörs és Érd, ami a megyei jogú városok között a legnépesebbnek számít. 

Tavaly többen költöztek el Budapestről, mint amennyien beköltöztek, de ez új tendencia, mert az elmúlt 9 évben ez fordítva volt. A községek és városok esetében is fordult a helyzet, de épp ellenkező irányba: 2016-ban pozitív volt a vándorlási egyenlegük, vagyis többen költöztek vidéki városokba vagy községekbe, mint ahányan elköltöztek – az előző 5 évben épp ellenkező volt a trend – mondta Dickmann Ádám, Központi Statisztikai Hivatal vándorlás statisztikai osztályának osztályvezetője.

“Ez az eredmény főleg a budapesti agglomerációnak is köszönhető, a városok többségéből ugyanis továbbra is elvándorlás tapasztalható” – hangsúlyozta a KSH vándorlás-statisztikai osztályának osztályvezetője.

Néhány városban van csak odavándorlás, a megyei jogú városoknál az elmúlt 20 évben például Érd, Sopron és Kecskemét ilyen. A tavalyi évet nézve Érd, Szombathely és Sopron van az első helyeken.

A többi város közül a Pest megyei városok egyértelmű elsőségben vannak, közülük is Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Veresegyház és Budaörs.

Tavaly Szigetszentmiklós volt a legnagyobb vándorlási egyenleggel rendelkező település, mert 1000 fővel többen költöztek oda, mint amennyien eljöttek onnan.

A legnagyobb elköltözés a megyei jogú városoknál tavaly Debrecenben volt, 800 emberrel többen költöztek ki, mint amennyien oda vándoroltak, de Szeged, Dunaújváros is masszívan elköltöző városnak tűnik. A többi város közül Kazincbarcika, Ózd, Ajka, Mátészalka veszít leginkább a népességből a belföldi vándorlásnak köszönhetően – mondta Dickmann Ádám.

A többi települést tekintve 2016-ban Mátészalkán volt a legnagyobb az elköltözés – 300 fős veszteség -, de Tiszaújváros és Nyírbátor is nagy számú lakost veszített.

Ha a teljes országot nézzük, akkor az északi és az alföldi régióból a központi és a nyugati régiókba költöznek az emberek, míg a nyugati városoknál, például Sopron és Győr esetében inkább pozitív a vándorlási egyenleg.

Forrás: inforadio.hu

***

Ahogy azt ígérték június legelső napjaiban elkezdődött az Európai Unió és a magyar állam által 1.3 milliárd forint értékben finanszírozott Szent István-híd építése, amely Érd keresztirányú forgalomelvezetését fogja szolgálni a település északi és déli oldala között.

A hidat már a nyolcvanas évek óta tervezi a város, hiszen jelenleg csupán két teljes értékű átkelési lehetőség van a városban (a Duna utcában és a Balatoni úton), mivel az alagútban például a magasabb járművek már nem férnek el, ezért is lesz jelentős a Szent István híd megépítése, ami a Gárdonyi Uszodával szemközt lévő benzinkúttól vezeti majd fel a forgalmat a Felvigyázó utcáig a kétszer egysávos hídra, amelyen szintbeli kerékpársáv és egyoldali gyalogosjárda is lesz. A híd a vasúti pályák fölé épül és a Hivatalnok utca 82-nél korábban kisajátított telken megy át az Elöljáró utcába, ami majd kivezeti a forgalmat a Velencei útra.

Feczkó Róbert, a kivitelezéssel megbízott A-Híd Zrt. projektmérnöke az Érdi Újságnak elmondta, hogy nincs csúszás, az ütemtervben vállaltakat egyelőre tartják, de muszáj is, hiszen a híd alapjait legkésőbb jövő februárig le kell tenniük, mivel azután a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalon zajló európai uniós beruházás miatt az érintett szakaszon vágányzár lesz, így a két projektnek folyamatosan együtt kell működnie. A kivitelező cég képviselője lapunknak hangsúlyozta, hogy a korábbi  tendertervekből és útfelújítási tervekből az építkezéssel párhuzamosan készítik el a végleges kivitelezési dokumentációt, figyelembe véve, hogy nyolc közművet is ki kell váltaniuk a beruházás miatt. Az elmúlt másfél hónapban lebontották a két, korábban az önkormányzat által megvásárolt ingatlanon – a Hivatalnok utcában és a Felvigyázó utcában – lévő házakat, elkerítették a híd által közvetlenül határolt ingatlanokat, bejárókat építettek a felvonulási utakhoz és a próbacölöpözés is megvolt már. Ezen a héten is a próbacölöpök terhelését fogják tesztelni, ebből számolják majd ki a mérnökök, hogy milyen széles és milyen hosszú cölöpökön álljon a híd. A projektmérnök elmondta, hogy a cölöpök végleges fúrására július 31-e és augusztus 25-e között kerül sor, ezt követően szeptemberben lesznek látványosabb szakaszok, amikor megkezdik a híd alapépítményének felhúzását és beemelik az acélfőtartókat. Ez utóbbi munka egészen novemberig is eltart majd. Feczkó Róbert kiemelte, hogy a beruházás jelenlegi szakaszában az a legfontosabb, hogy a hídszerkezet elkészüljön. -  Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy házat építünk, először elkészül az alap, utána a szerkezet és legvégül színezzük be a házat. Nekünk a maga a híd teste jelenti a falakat, amire ezután tudjuk építeni az összes többi munkát – mondta a projektmérnök.

Arra a kérdésre, hogy milyen visszajelzések vannak a lakosság részéről Feczkó Róbert elmondta, hogy a vártnál kevesebb panasz érkezik hozzájuk, de hozzátette, hogy minden felmerülő problémát azonnal megpróbálnak kezelni. – Igyekszünk minél kevesebb kellemetlenséget okozni, bár tudjuk, hogy egy ekkora építkezés felfordulással jár. Törekszünk figyelni a részletekre is, így például a Felvigyázó utcát folyamatosan locsoljuk, mert az arra járó nagy gépeink bizony felkavarják a port a murvás utcában – tette hozzá a mérnök.

Az ütemterv szerint az építkezés decemberig tart, majd a leghidegebb téli hónapokban, decemberben és januárban leállnak és majd jövő februárban folytatják a munkát. A Szent István-hídat várhatóan jövő ősszel adják át a forgalomnak.

***

Kihelyezett sajtótájékoztatót tartott szerdán délelőtt T. Mészáros András polgármester az épülő Tárnoki úton, ami a Modern Városok Program révén teljesen megújul. Első ütemben a Kolozsvári és a Kőszegi utca közötti szakaszon végeznek munkálatokat, ezt követően a Kőszegi utca és a Szent István út közötti rész kerül sorra. 

- Ha össze kéne hasonlítanom valamivel, akkor úgy gondolom, hogy a csatornaberuházás volt olyan nagy jelentőségű a város életében, mint amilyen most a Modern Városok Program – jelentette ki a városvezető. – Olyan mennyiségű és minőségi út és vízelvezetés készül el Érden, amire korábban soha nem volt példa.

A polgármester elmondta, hogy két éve egyezkednek a Tigázzal, mert a szolgáltatónak 60 éves acél csövei vannak a földben az érintett szakaszon, ami a legrégebbi az országban. A munkát a Tigáz már tavaly el kellett volna kezdje, de közbeszerzési okok miatt nem találtak vállalkozót aki megcsinálná. Szerencsére most megnyugtatóan sikerült rendezni a korábbi problémát, így a szakemberek már el is kezdték a gázvezetékek kiváltását.

- Idén 16 milliárd forint van tervezve infrastruktúra-fejlesztésre. Ami a vízelvezetést, útépítéseket, a gyűjtőutak építését, valamint a vízelvezetést mind a keleti, mind a nyugati oldalon magában foglalja. A keleti oldalon az egyik legfontosabb programpont a Modern Városok Programban a vízgyűjtő építése és az odavezető vízelvezető rendszerek kiépítése, de már a nyugati oldalon is elkezdtük a vízelvezetést. Már dolgozunk a Kolozsvári utcában és a Kalotaszegi utcában és szép sorban mindegyik utca sor kerül. Nagyon örülök, hogy már itt tartunk és mind a terveztetés, mind a közbeszerzési eljárás különösebb zökkenők nélkül lezajlott és nagyon örülök annak is, hogy ezek a gyűjtőutak elkezdenek megépülni – mondta T. Mészáros András.

A polgármester kifejtette azt is, hogy három-négy éven belül szeretnék ha sor kerülne végre a gyalogos és a lakóutak megépülésére is, de mindehhez körülbelül 30 milliárd forintra volna még szüksége a városnak.

***

A Modern Városok Program beruházásainak köszönhetően Érd még élhetőbb és gazdaságilag stabilabb várossá válik az elkövetkező években – jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára keddi érdi sajtótájékoztatóján. A Modern Városok Program érdi fejlesztéseire összesen 64 milliárd forintot fordít a magyar kormány, amelyről az elmúlt napokban írtak alá támogatói megállapodást.

Csepreghy Nándor, a Modern Városok Program fejlesztéseinek állásáról tartott országjáró körút érdi állomásán azt hangsúlyozta, hogy Érd életében történelmi jelentőségű az az egyezség, amelyet két éve júliusban kötött Orbán Viktor miniszterelnök és T. Mészáros András polgármester. Ennek értelmében a magyar kormány immáron 64 milliárd forintot fordít Érd fejlesztésére. – Alapvetően a város szolgáltatási színvonalát növelő beruházásokról van szó, tehát az egészségügyi és oktatási intézmények fejlesztéséről, óvodák és bölcsődék férőhely kapacitásának a bővítéséről, valamint az ipari park fejlesztésről, amely az egyik legfontosabb dolog a település esetében – hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Csepreghy Nándor az ipari park fejlesztés kapcsán kiemelte, hogy a kormány augusztus huszadikát követően hoz végleges támogatói döntést annak megfelelően, ahogyan arról a miniszterelnök és Érd polgármestere két éve megállapodott. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kifejtette azt is, hogy Érd nemcsak a 64 milliárd forint fejlesztési pénzhez jut hozzá, hanem további 11 milliárd forintot kap a különböző fejlesztésekre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programjából, ami az Európai Uniós programcsomag Érdre eső részét jelenti. Csepreghy Nándor kifejtette: 2022-ig várhatóan 50 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik a településre, amelyért a helyi gazdasági társaságok szállhatnak versenybe. – Ennek tekintetében kijelenthetjük, hogy a következő öt évben Érd mindegy 130 milliárd forinttal lesz gazdagabb, amitől azt reméljük, hogy egyre inkább egy olyan településről beszélhetünk majd, ahová nemcsak hazaérkezni lesz jó, hanem helyben dolgozni és élni is – zárta gondolatait a miniszterhelyettes.

T. Mészáros András köszönetét fejezte ki a város nevében, majd röviden címszavakban ismertette, hogy mire fordítják a 2017-ben kapott 18 milliárd forintot és az ebben a lépcsőben, az 1/A-s programban lehívható 8 milliárd forintot. Eszerint a fenyves-parkvárosi köznevelési centrumra 7 milliárd forint, a Batthyány Sportiskola rekonstrukciójára, bővítésére, középfokú oktatási fejlesztésére 6 milliárd forint, Teleki Sámuel Általános Iskola rekonstrukciója, középfokú oktatási fejlesztésére 3 milliárd forint, óvodák építésére, felújítására 3 milliárd forint, orvosi szakrendelőkre 232 millió forint, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény fejlesztésére 1,8 milliárd forint, a Kós Károly Szakképző Iskola felújítása és bővítésére 4,5 milliárd forint jut.

- Éppen a múlt héten jelent meg a KSH statisztikája, hogy a megyei jogú városok közül Érdre költöznek a legtöbben. Eszerint tíz év múlva elérhetjük a kilencvenezer-százezer fő állandó lakost, hiszen a CSOK miatt évente akár 1500-2000 új lakóval kell számolnunk- mutatott rá a polgármester. – A Modern Városok Program eljutott a végrehajtás fázisába. A legtöbb programpont közbeszerzés alatt áll, de olyan is van, amely már épül, vagy amelyet már át is tudtunk adni – hangsúlyozta T. Mészáros András.

Aradszki András államtitkár, országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a fejlesztési folyamatok még 2006-ban kezdődtek, amikor létrehozták a Batthyány-programot, amelynek a tartalma lefedi a most megvalósításra kerülő projekteket. Ennek része a gazdaságfejlesztés, illetve a köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi létesítmények fejlesztése, megvalósítása. Elmondta azt is, hogy Érd fejlődéséhez kulcsfontosságú a gazdaságfejlesztés, az ipari park megvalósítása, amely erős gazdasági hátteret biztosít a városnak, és ennek birtokában további fejlesztéseket tesz majd lehetővé. Ezáltal stabil lehet Érd gazdálkodása és kevésbé függ majd a központi költségvetési forrásoktól, vagyis saját lábára tud állni a város. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: minden érdi polgárhoz el fog érni ezeknek a beruházásoknak a haszna.