A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, ami idén február 14-ére esik. Ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülünk, a hitben való elmélyülés, kiengesztelődés segítségével.  A Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában ma délelőtt  minden diák és tanár részt vett a hamvazkodás szertartásán.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujával a pap ezen a napon, illetve a nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást – olvasható a Marianum iskola faliújságján. Az ide járó diákok, illetve tanáraik számára az iskola minden esztendőben megrendezi ezt a nagyböjt kezdetét jelző szertartást az intézmény tornatermében – az alsó tagozatosok a harmadik, a felsősök a negyedik órában járultak Hajdu Ferenc atya elé.

– Amióta iskolánk létezik, ezt a napot kiemelt figyelemmel szoktuk megünnepelni – mondta az ÉrdMostnak az iskola püspöki biztosa, hangsúlyozva: a hamvazószerdával megkezdődő nagyböjt lényege nem az étkezésről való lemondás, hanem az, hogy az ember megpróbálja helyes irányba terelni az életét.

– Nem arról van szó, hogy az év 365 napjából 40-et másképp töltök, és alig várom, hogy vége legyen. A nagyböjt újratervezés, hogy a helyes irányba haladjak – tette hozzá Ferenc atya, aki kérdésünkre elmondta azt is: a gyerekek is megértik hamvazószerda üzenetét, és a húsvétra való készület lényegét.

A nagyböjtről:
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik ez az időszak. A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjtben a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ebben az időszakban nem díszíti virág. (MTI)