Tájékoztatás jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselő-választások során kifejtett kampánytevékenység fontosabb szabályairól.

A Választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI: törvény (továbbiakban: Ve.) 139. § -a szerint a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig, azaz 19.00 óráig tart.

A Ve 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen

• a plakát,
• a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
• a politikai reklám,
• a politikai hirdetés, valamint
• a választási gyűlés.

A Ve.144. § alapján plakátnak minősül:

• a választási falragasz,
• a felirat,
• a szórólap,
• a vetített kép,
• az embléma

mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

Kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. Ennek során csak a Ve. rendelkezéseit kell betartaniuk, így nincs kötelezettség arra, hogy a plakáton ún. impresszum kerüljön elhelyezésre, ugyanakkor annak egyértelműen ki kell derülnie, hogy a plakát kinek az érdekében került kihelyezésre

Plakát a kampányidőszakban – az alábbiakban meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

A választási plakát elhelyezésére vonatkozó, a Ve. által nevesített korlátozások, tilalmak:

• épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet,
• állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos,
• a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen,
• egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.

A plakátot a szavazást követő 30 napon belül az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, köteles eltávolítani. A 30 napos határidő a Ve. 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből követően jogvesztő. Abban az esetben, ha az eltávolítás kötelezettségének nem tesz eleget az, aki a plakátot elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték a plakátot, a tulajdonos, a bérlő, a vagyonkezelő végzi el a plakát eltávolítását, ennek költségét azonban a plakát eltávolítására kötelezett viselni köteles.

A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

A választási gyűlés

A Ve. 145. § (1) bekezdése szerint választási gyűlést a szavazás napját megelőző 50. naptól lehet tartani, de a szavazás napjára választási gyűlés nem szervezhető, illetve a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.

A választási gyűlés megtartható magánterületen (tulajdonosi engedéllyel) és közterületen egyaránt. A közterületen tartandó választási gyűlés vonatkozásában a szervezőnek nem kell területfoglalási engedélyt kérnie, és nem kell területfoglalási vagy egyéb jogcímen díjat fizetnie. A gyűlés megtartását nem kell a rendőrségnek sem bejelenteni.

A választási gyűlések nyilvánosak. A választási gyűlésen a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének kell gondoskodnia.

Az állami és önkormányzati költségvetési szervek számára írja elő a törvény, hogy választási gyűlés megtartására a jelöltek, jelölő szervezetek részére azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést (pl. emelvény, hangosítás stb.).

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani, ugyanakkor a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.

Politikai reklám

Az a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)  203. § 55. pontja szerint politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.

A politikai reklám közzétételére a Ve. általános jelleggel az Mttv. rendelkezéseit rendeli alkalmazni, emellett további általános jellegű szabályokat is meghatároz az alábbiak szerint:

• a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére;
• a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos;
• a politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el;
• az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni;
• a közszolgálati médiaszolgáltató valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően, a Ve.-ben meghatározott időtartamban köteles közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.
• a nem közszolgálati országosan elérhető médiaszolgáltató csak akkor tehet közzé politikai reklámot, ha erre vonatkozó igényét és a politikai reklámra szánt időkeretet legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli az NVB-vel. Amennyiben a nem közszolgálati médiaszolgáltató a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé.
• A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni a televízióban és a rádióban.

Politikai hirdetés

Politikai hirdetés az ellenérték fejében, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

A sajtótermékek hirdetési szolgáltatásainak árjegyzéke az Állami Számvevőszéken keresztül nyilvánosságra kerül.

Sajtótermék az Mttv. 203. § 60. pontja alapján: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

A sajtótermékek nyilvántartása elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján.

Választási Iroda