Csak három van belőle az országban – az egyik itt!

Az érdi minaret zömökségével tűnik ki a többi közül: mindössze 23 méter magas. A minaret müezzin erkélye és sisakja újjáépült, mert egy villámcsapás következtében jelentősen megsérült, a dzsámi pedig teljesen elpusztult. Építőköveit idővel az utolsó darabig széthordták a lakosok. Varsányi János 1847-ben készült művészi rajzával már csak a magányosan álló csonka tornyot örökíthette meg.

Hasonló tartalmaink:

Az 1962-65 közötti régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész az érdi minaret helyreállítási terveit. A részleges rekonstrukció során, a kiegészítések olyan anyagok felhasználásával történtek, amelyek a mai látogató számára egyértelműen megkülönböztethetőek az eredeti építési anyagtól és lehetséges megjelenésétől is.

A Mekka felé tájolt, egykori templombejárattal szembeni Mihráb fülkét vasbetonból készítették el, a templom sarkait vasbeton lámpákkal jelzik. Ma egy vasbeton lépcső vezet fel a torony bejáratához. A Mekka felé tájolt felső ajtón át a körerkélyre kilépve, csodálatos panoráma nyílik Ófalura, a Dunára és a Beliczay-szigetre. A műemlékként számon tartott török torony nem véletlenül az érdiek büszkesége, hiszen minaretet városunkon kívül csak Egerben és Pécsett láthatunk. A szigetvári Szulejmán szultán dzsámijának minaretje csonka, egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapás által sérült meg. A történelmi feljegyzések szerint Szulejmán szultán parancsára, Hamza székesfehérvári bég a 16. században palánkvárat épített Érden, a hódoltság korában, amit Hamzsabégnek neveztek el. A palánkvár építésének idejéből arra következtettek, hogy a minaret – a hozzá tartozó, azóta már elpusztult dzsámival együtt – szintén e század végén épült.

Az 1960-as években végzett ásatások azonban bebizonyították, hogy a török imahely az erősség 17. századi bővítésekor épült. Jóval később, az 1999 szeptemberében végrehajtott homlokzattisztítás során a faragott díszítésnél piros színű festés nyomokat találtak a restaurátorok, amelyet rekonstruáltak is. A torony külső kőkonzerválási munkái 1999 novemberének közepére készültek el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A dzsámi visszaépítésére azonban még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az alaprajzi adatokon kívül semmi támpont nem volt hiteles rekonstrukciójára.

A 23 méter magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között a legzömökebb. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez összesen 53 változó magasságú lépcsőből álló csigalépcsősor vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitva tartásáról a Művelődési Központ gondoskodik. Az Érdi Hungarikum Klub nem sokkal megalakulását követően, az épített értékek kategóriájában, Érdikummá fogadta. Az év folyamán gyakran érkeznek tanulmányi kiránduláson résztvevő diákok, turistacsoportok, hogy megtekinthessék városunk egyik büszkeségét. A kopott lépcsők, a világítás hiánya óvatosságra int minden látogatót. A körerkélyen pedig egyszerre 5 főnél többen nem tartózkodhatnak.

Érdi Újság, fotó: Ridács Sándor

Címkék