Jövőre lesz negyven éve, hogy Érd városi rangot kapott, de hosszú évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy infrastruktúrája, szolgáltatásainak színvonala valóban városias legyen. Az ugrásszerű fejlődés 2006-ban kezdődött: a Batthyány-program számtalan kisebb és nagyobb eleme valósulhatott meg. A fejlesztések a Modern Városok Program keretében folytatódnak.

Érd közel negyven esztendeje kapott városi rangot, ám még a rendszerváltozás után is mint Európa legnagyobb faluját emlegették. A hetvenes években megépült buszpályaudvar és a mellette lévő üzlet, illetve a lakótelep már „városias” volt ugyan, ám ettől függetlenül Érd csendes, alvóvárosi életet élt egészen a 2000-es évek derekáig. A szélesebb spektrumú fejlesztések 2006-ban kezdődtek, T. Mészáros András polgármester megválasztásával: Érd ebben az esztendőben vált megyei jogú várossá.

Az új városvezetés megalkotta a Batthyány-programot, ami lefektette a fejlesztések irányát. Elindultak a nagyobb infrastrukturális és intézményi beruházások, kiaknázva az EU-s pályázatokban rejlő lehetőségeket: Érd azon városok egyike lett, amely a lehető legtöbb uniós forrást hívta le.

A Fidesz–KDNP-s városvezetés nagy hangsúlyt helyezett az oktatási, nevelési intézmények felújítására, bővítésére: újjáépült és gimnáziumi tagozattal bővült a Gárdonyi iskola és a tanuszoda, sportcsarnokkal gazdagodott a Batthyány sportiskola, és több intézmény (VMG, Érdligeti, Teleki és Bolyai) energetikai korszerűsítését is elvégezték. A gimnázium – ahol az elmúlt években új laboratóriumot alakítottak ki és a mellékhelyiségeket is teljesen felújították – az idei év tavaszán a régi tornaterme mellé egy új tornacsarnokot is kapott.

Az óvodák modernizálása sem maradhatott el: a Béke és a Bem téri intézményeket bővítették, újjáépítették a Meseház és a Kutyavári óvodákat, és új épületbe költözött a Harkály ovi. E lépésekkel sikerült megoldani az égető óvodai férőhely-hiányt. A legkisebbekre is gondoltak: a nagyon rossz állapotú Aradi utcai bölcsődét teljes egészében újjáépítették. Emellett új játszóterek, parkok épültek, és átadták Érd első nemzetiségi óvodáját is.

Az egészségügyben is jelentős változások történtek: a szakrendelő egynapos sebészettel és új funkciókkal bővült, a háziorvosi rendelőket átalakították, felújították, az orvosi ügyeletet egy felújított épületbe költöztették.

Átalakult a városközpont: kiépült a Pelikán sétány, a főtér, megszépült a Gesztelyi-ház, és kialakították a Magyar Földrajzi Múzeum tetőterét. A Felső utcában új parkolókat hoztak létre, a Művelődési Központ mögötti murvás területen pedig tavaly nyáron alakítottak ki parkolóhelyeket.

Nemcsak a városközpont, hanem a Bem tér is átalakult: új csomópont épült ki a város nyugati kapujánál, az autópálya le- és felhajtójának átépítésével párhuzamosan. Bevásárlóközpont, új postahivatal szolgálja most már az itt lakók kényelmét, és hamarosan elkészül az új közösségi ház is.

Fellendült a sportélet: hosszú évek vitái után sikerült átadni az Arénát, ahol nemcsak az ÉRD kézilabdacsapata lelt otthonra, hanem a birkózók, úszók és vízilabdázók képviselői is.

A városvezetés szintén kiemelt figyelmet fordított a közbiztonság növelésére: a polgárőrség és a rendőrség munkájának támogatásával, a térfigyelő kamerák kihelyezésével sikerült pozitív eredményt elérni.

Az elmúlt esztendők vitathatatlanul legnagyobb beruházása az egész várost érintő csatornázás volt – a projekt keretében mintegy ötven kilométernyi új aszfaltút is kiépült. Nem ez volt az egyetlen „vizes” projekt: új vízelvezető rendszert kapott Erzsébetváros, ahol a csapadék- és belvizek korábban nagy gondot okoztak, és megújult Érd ivóvízhálózata is. A város közvilágítását is fejlesztették: minden izzót környezetbarát és energiatakarékos világítótestre cseréltek. A hulladékszolgáltatást is megreformálta a város, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével és az új gyűjtőedények kiosztásával.

Az elmúlt tíz év fejlesztései nem értek véget: a Modern Városok Program keretében folytatódik tovább Érd gazdasági, intézményi és infrastrukturális fellendítése. A 64 milliárd forint kormányzati támogatás mellett az európai uniós VEKOP-programból 11 milliárd forint áll Érd rendelkezésére, ezen kívül az érdi vállalkozások különféle fejlesztési forrásokra is pályázhatnak. 2022-re Érd körülbelül 130 milliárd forinttal válhat gazdagabbá, mint azt Cserpreghy Nándor miniszterhelyettes is hangsúlyozta nyári érdi látogatása alkalmával.

A Modern Városok Program keretében megvalósuló beruházások tervezési szakasza 2015-ben kezdődött, 2017-ben pedig elindult a kivitelezés. Elsőként az Érdi Tankerületi Központ épülete készült el, majd megkezdődött a Fácán óvoda új épületének megépítése, valamint a Tusculanum és a Kincses óvoda – illetve a szomszédos bölcsőde – fejlesztése. Az elkövetkezendő évben több más óvodát is modernizálnak, Felső-Parkvárosban pedig új köznevelési centrum – iskola és óvoda – épül. A Batthyány sportiskolát és a Teleki iskolát is újjáépítik, és mindkét intézményben elindul a gimnáziumi tagozat. A Kós Szakképző Iskola is új köntösbe öltözik és kibővül az elkövetkező években.

A szociális ellátás teljes egészében átalakul a városban: a Topoly utcában komplex szociális és gyermekjóléti intézmény épül, otthont adva családoknak, időseknek és hajlék nélkül élőknek egyaránt.A Bagoly utcai rendelő megépítésével befejeződik az orvosi rendelők fejlesztése, emellett átépítik, modernizálják a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény régi szárnyát. A sportélet is tovább fejlődik: új sportkomplexum épül az Aréna környezetében.

Az infrastruktúra fejlesztése sem zárult le a csatornaprogrammal: az egész város vízelvezetését érintő program indult el az idén, melynek keretében két záportározó is megépül. Az érdligeti tározó munkálatai már megkezdődtek; 2018-ban a papi földeken már szabadidőpark várja a látogatókat.

A Modern Városok Program keretében megújulnak a gyűjtőutak, nagyobb csomópontok is, és megépül az a vállalkozói falu, amely – a városhoz befolyó adóbevételek révén – biztosítja majd, hogy a fejlesztések fenntarthatók és folytathatók legyenek, és Érd ne csak nevében, hanem szolgáltatásai, a nyújtott életminőség révén is megyei jogú város legyen, megőrizve kertvárosi jellegét.

(forrás: Érdi Újság)