Dr. Aradszki András államtitkár bejelentette: Magyarország további egymilliárd forintot ajánl fel az ENSZ Zöld klíma alapja számára a nemzetközi klímafinanszírozás javára. 

Hétfő óta Párizsban tartózkodik dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, aki Áder János Köztársasági Elnökkel közösen vesz részt a Párizsi Klímakonferencián.

Magyarország a korábban jelzett, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt működő Zöld klíma alap részére felajánlott egymilliárd forint mellett a párizsi megállapodás sikere érdekében további egymilliárd forint összegű felajánlást tesz a nemzetközi klímafinanszírozás javára – mondta dr. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kedden az MTI-nek. Kiemelte: a magyar felajánlást örömmel fogadták, és emlékeztetett arra, hogy a kormány júliusi döntése alapján csak egymilliárd forint volt a teljes magyar felajánlás a párizsi konferenciáig, ezt az összeget emelték most a duplájára az új bilaterális és multilaterális klímafinanszírozás érdekében.

Az klíma alapban több mint 10,2 milliárd dollár felajánlás gyűlt össze, a nagyobb fejlett országok már mind megtették pénzügyi vállalásukat – ismertette dr. Aradszki András. Hozzátette: az összegyűlt pénzből segítenék majd a fejlődő országok klímavédelmi törekvéseit. Emellett azonban további fontos fórumokat hoznak létre, és az államoknak készen kell állniuk arra, hogy ezeket gazdasági teljesítőképességüknek megfelelően támogassák.

Az ENSZ 185 országa az emberi eredetű kibocsátások majdnem 95 százalékát lefedi nemzetileg tervezett vállalásaival, de ezek a Föld légkörének felmelegedését még mindig csak 2,7 Celsius-fokban tudnák maximálni. Ez elmarad az eredetileg kitűzött, 2 Celsius-fokos felső határtól, bár a jelenlegi állapothoz képest kétségkívül nagy előrelépést jelentene.

Nézetkülönbség van a fejlett és fejlődő országok között abban, hogy a fejlődők 1,5 Celsius-fokos célt szeretnének kitűzni, miközben igaz az is, hogy egyes nagy fejlett országok a globális kötelezettségeket már nem kívánnák betartani – fűzte hozzá dr. Aradszki András. A tárgyalásokról elmondta: az Európai Unió és a luxemburgi elnökség delegációi vállaltak közvetítést a fejlett és fejlődő országok között nyitott négy új politikai munkacsoportban annak érdekében, hogy a múlt szombaton beterjesztett új szakmai megállapodás-tervezetet politikailag el tudják fogadni, és egy – remélhetőleg kötelező erejű – megállapodás születhessen számon kérhető vállalásokkal. A megállapodás tartalmazná azt is, hogy a Zöld klíma alapból és más úton nemzetközi klímafinanszírozási céllal kifizetett összegekkel a kedvezményezetteknek szigorú szabályok alapján kell elszámolniuk.

Dr. Aradszki András kiemelte, hogy egy sikeres – nemcsak sikeresnek nyilvánított – megállapodás Magyarország számára hosszú távon számos előnnyel járna. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével Magyarországot nem fenyegetné majd az elsivatagosodás, a jelentős hőmérséklet-emelkedés és az éghajlatváltozással járó természeti katasztrófák veszélye. Szólt arról is, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tekintetében, az uniós állásponttal összhangban, 1990-hez viszonyítva 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt. Az ország már 36 százalékos kibocsátás-csökkentést tudott elérni az ipar jelentős átalakításával, a hazai termelő kapacitások termelékenységének növelésével és a gazdaság fenntartható bővülésével. A magyar reformok erről szólnak és bizonyítottan működnek – mondta az államtitkár. Ezt a tudást és tapasztalatot most a nemzetközi klímapolitika és a fejlődő országok részére fel kell ajánlani, hogy azok megtalálhassák saját fenntartható megoldásaikat – tette hozzá dr. Aradszki András.

Magyarország csatlakozott a Globális Zöld Növekedési Intézethez

A csatlakozásról Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és Yvo de Boer, a Globális Zöld Növekedési Intézet főigazgatója írt alá kétoldalú megállapodást 2015. december 8-án, Párizsban. Magyarország ezzel egy újabb jelentős előrelépést tett a szoros klímavédelmi együttműködés életre hívásáért és a készülő új klímaegyezmény eredményes végrehajtása érdekében.

A Globális Zöld Növekedési Intézet (Global Green Growth Institute (GGGI)) egy zöld beruházások ösztönzését célzó, koreai székhelyű nemzetközi szervezet. Elsődleges célja, hogy segítse a fejlődő és átmeneti gazdaságú országokat az alacsony kibocsátású, zöld gazdasági fejlődés megvalósításában. Ehhez szakmai támogatást és hálózatépítési lehetőséget nyújt tagországai részére. Az országok új típusú gazdasági fejlődése a hosszú távú, inkluzív versenyképességet biztosíthatja, egyúttal a klímaváltozás elleni küzdelem legalapvetőbb eleme.

Az Intézet szoros kapcsolatban áll a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokkal, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével. Munkájával a készülő új párizsi egyezmény végrehajtását is támogatja, többek között a Tervezett Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások (INDC) gyakorlatba ültetésével, projekt-előkészítés útján.

A most aláírt jogállási megállapodás az Intézet és Magyarország jövő évtől megkezdődő együttműködésének feltételeit rögzíti. Hazánk a GGGI kulcsfontosságú működési területei közül a vízgazdálkodás és az energiahatékonyság területein is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik, amelyekre a szervezettel összefogva, a nemzetközi klímafinanszírozási stratégia részeként kíván majd építeni. Az elkövetkező években Magyarország klímapolitikai tevékenységére alapozva példát mutathat más országoknak regionális és háromoldalú együttműködések keretében is.