A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje Magyarországot, a Soros-terv végrehajtását meg kell akadályozni – húzta alá márciusi sajtótájékoztatóján Aradszki András, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. Azt mondta, a választás tétje, hogy bevándorláspárti kormány lesz-e, amilyet az ellenzék akar, és végrehajtják a „Soros-tervet”, vagy marad a Fidesz, és az garancia arra, hogy a határzár is marad, és Magyarország is magyar ország tud maradni.

Az NFM energiaügyekért felelős államtitkára közölte: az Európai Unió új migrációs javaslatával szemben a magyar javaslat a határvédelmet helyezné az uniós gondolkodás középpontjába, nem a kötelező elosztást. Úgy fogalmazott: Magyarországon is vannak olyan pártok, amelyek szerint le kell bontani a határzárat, és azt mondják, miért ne lehetne befogadni néhány menekültet, „ami egyébként több tíz- vagy akár százezer a családegyesítéssel együtt” első lépésként, aztán jönnének még többen. Aradszki szerint bizonyos nyugati politikusokat nem az európai értékek tisztelete jellemez, hanem a „Soros-tervet” akarják végrehajtani. Úgy vélekedett: nyilvánvaló, hogy a migráció bizonyos emberek és csoportok érdeke. „Nem véletlenül dolgozott ki tervet Soros György”, őt nem érdekli, hogy bizonyos európai országokat, „a magyar kultúrát tönkreteszi”, valamint az sem, hogy „a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár”, és mióta a migrációs hullám elérte Európát, több százan haltak meg terrorcselekményekben – fogalmazott.

A migrációbarát ENSZ-javaslatok helyett migrációellenes dokumentumra van szükség, hiszen nem a migráció megszervezését, hanem a megállítását kell kitűzni célként. Magyarország ezért egy 12 pontos javaslatot nyújtott be a világszervezetnek, és csak akkor támogatja az ENSZ migrációs csomagját, ha a magyar javaslatok is belekerülnek. Hazánk migrációs álláspontját ismertetve Aradszki András nyomatékosította, hogy Magyarország a kvótarendszert továbbra is csúfos kudarcnak tartja, és a bevándorlók szétosztásán alapuló mechanizmusok helyett inkább a határvédelemre kell helyezni a hangsúlyt. Mint fogalmazott, a magyarok biztonsága az első számú szempont. – Megvédjük a határt és fenntartjuk a jogot, hogy eldöntsük, ki jöhet be az országba és kivel élünk együtt. Ugyanakkor Magyarország is azt mondja, hogy mindenkinek segítséget kell nyújtani, de elsősorban a szülőföldjén vagy annak közelében. Nem beszélve a hatékonyságról, hiszen ugyanaz a pénzmennyiség Európában sokkal kevesebb embernek nyújt segítséget, mint Szíriában vagy Irakban. Éppen ezért indítottuk el a Hungary Helps programot, amellyel hazánk, erejéhez mérten – de sokszor azon felül is – házakat, kórházakat épít újjá, iskolát hoz létre a lakóhelyükről elmenekült diákoknak, munkahelyteremtő, illetve humanitárius akciókat támogat. Magyarország évek óta tesz vállalásokat, segít a nehéz helyzetben lévőknek, de erről Nyugat-Európában méltatlanul keveset beszélnek. A magyar felajánlás mértéke, az anyagi segítség egyes területeken nagyobb a gazdagabb európai államokénál. Magyarország cselekszik, mert megvédi saját határait, állampolgárait, törvényes feltételeket biztosít az országba legálisan belépőknek, és nem ad többletjogokat az illegálisan érkezőknek.

Elsőként a Fidesz-KDNP állított mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet az áprilisi országgyűlési választásra, húzta alá Aradszki András. A Pest megyei 1-es választókerületben is alig huszonnégy óra alatt sikerült, sőt a többszörösét, háromezer ajánlást adtak le az előírt mennyiségnek. Az országgyűlési képviselő-jelölt megköszönte segítőinek és támogatóinak az ajánlás sikerét.

Aradszki beszélt arról is, hogy stabil eredményeket hozott a rezsicsökkentési folyamat. Az energiaárak befagyasztását követően három lépésben mérsékelte a kormányzat a földgáz-, a távhő- és az áramszolgáltatás fogyasztói árát. Olcsóbb lett a vezetékes víz, a gázpalack, a szenny­vízszippantás, a kéményseprés és a szemétszállítás is. Az intézkedések eredményeképpen az idei a nyolcadik esztendő, amikor nem kell áremelkedéssel számolnia a lakosságnak: a bizonyíték a csekkeken és a számlákon követhető nyomon. Ebben az évben is számíthatnak a lakossági fogyasztók a már megszokott látványra a közműszámláikon: a fizetendő összeg alatt leolvashatják a papírról azt is, hogy a kormány rezsicsökkentési lépései nélkül mennyit kellene fizetniük, és azt is, hogy a program kezdete óta összesen mennyi pénzt takarítottak meg. Ezekről a számokról még érdemes tudni azt is, hogy a kalkulálásukat azokhoz az árakhoz viszonyítják, amelyek a rezsicsökkentést megelőző lépés, az árak befagyasztása idején álltak fenn. Akkoriban ugyanis, 2010-ben, a budapesti átlagárak utolérték az európaiakat, s feltételezhető volt a tendencia folytatódása annak alapján, hogy a hazai drágulás szinte töretlenül követte az uniós tagállamokét. Ez ahhoz vezetett, hogy Európában a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a lakosság fizetőképességéhez képest. A folyamatnak gátat szabva 2010 júliusa és decembere között az Orbán Viktor vezette kormányzat moratóriumot hirdetett a lakossági áram- és gázárakra, vagyis befagyasztotta a rezsiköltségeket. Később, 2011 februárjában pedig új módját vezette be a gázár meghatározásának, így nem emelkedett tovább a földgáz tarifája azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik legfeljebb 1200 köbmétert fogyasztanak évente, míg a nagyfogyasztók számára alig 12-16 százalékkal emelkedtek a költségek. Az áram ára az ezt követő két évben enyhén ingadozott a 2010-es érték körül. A kormány 2013-tól még ennél is jelentősebb intézkedéseket hozott: az első lépésben 10-10 százalékkal csökkentette az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát. Ugyanakkor a hazai lakossági gázáraknál a beszerzési gázár csak egy tényező a végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztás esetén a számla csupán 49 százaléka maga a földgáz ára. Ehhez adódik hozzá a rendszerhasználati díj, a szállítás, az elosztás és a tárolás költsége, ami a teljes díj 22 százaléka, melyek együttesen garantálják az ellátás folyamatosságát, továbbá a 8 százalékos kereskedelmi árrés, illetve legvégül az áfa. Az uniós gyakorlattal szemben Magyarországon nem kell energiaadót fizetniük a lakossági fogyasztóknak – fejtette ki Aradszki András.

Az államtitkár szavai szerint a napokban a sajtót bejárt E.On-ügyet félreértelmezték, hiszen az csak a magasabb fogyasztású rétegnek nyújt kedvezményt. A kisfelhasználóknál máig nem tudnak az energiacégek az állami közműveknél kedvezőbb ajánlatot tenni. Amióta a magyar állam visszaszerezte a gázár feletti irányítást, az 25 százalékkal mérséklődött, így az EU-ban nálunk a második legolcsóbb a lakossági gázár. Évente 170 ezer forintot takarítottak meg a háztartások a kormány rezsicsökkentésének köszönhetően.

Öt éve folyamatosan nő a reálbér Magyarországon, a múlt év egészében a reálbér-emelkedés elérte a 10,3 százalékot; tavaly decemberben a bruttó átlagkereset már meghaladta a 300 ezer, míg a nettó átlagbér a 200 ezer forintot Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Aradszki András emlékeztetett: a múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Aradszki András sajtótájékoztatóján összegezte, hogy milyen fejlesztések történtek az elmúlt 4 évben a választókerületében. Kiemelte: Érden, Tárnokon és Diósdon befejeződött és sikeresen zárult az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása, az érdi-diósdi-tárnoki csatornázás. Emellett beszélt arról is, hogy milyen egészségügyi fejlesztéseket voltak. Az országgyűlési képviselő tájékoztatóján úgy értékelt, hogy Magyarország mellett, választókerülete is jól teljesített az elmúlt négy évben, ezért szeretné folytatni a munkát, amit elkezdett 2014-ben.