Átmeneti szülők
Szombaton, szeptember 29-én 10 órától tartja meg a főtéren az eredetileg augusztus végére tervezett jótékonysági futást a Fészek Gyermekvédelmi Egyesület. A befolyt pénzt a Fészek Átmeneti Gyermekotthonának felújítására fordítják. A rendezvénnyel azonban az egyesület másik, 25 éves fennállásának kezdetétől meghatározó tevékenységére, a nevelőszülői hálózatra is fel szeretnék hívni a figyelmet. A nevelőszülői feladatról beszélgettünk Báló Ottíliával, igazgatóval, szakmai vezetővel.
- Mit kell tudni a nevelőszülői hálózatról?
- A nevelőszülői tevékenység az elsődleges tevékenysége volt a Fészeknek, hiszen 11 nevelőszülő hozta létre. Nevelőszülőnek lenni egy átmeneti segítségnyújtást jelent olyan gyermekek számára, akiket a saját vérszerinti családjuk nem tud ellátni rövidebb vagy hosszabb távon, vagy akiket veszélyeztetnek. Ez a jobb megoldás ilyenkor, mert családban nevelkedni jobb, hiszen itt kötődésre van lehetősége, szerepeket, mintákat tud megtanulni. A másik lehetőség a gyermekotthon. Az örökbefogadástól a nevelőszülőséget az átmeneti jellege különbözteti meg.
- Munkaviszonynak minősül?
- Ebben nagyon jelentős változás történt néhány évvel ezelőtt. Elismerték a nevelőszülőséget egyfajta foglalkoztatási jogviszonyként, de nem kizárt az sem, hogy más kereső tevékenysége legyen a nevelőszülőnek emellett. Civil szervezetként azt a szempontot próbáljuk meg előtérbe helyezni, hogy közösen, csapatmunkában nyújtsunk segítséget, aminek egy képzett, kompetens tagja a nevelőszülő, aki a gyerekről a legtöbb, legfontosabb információval rendelkezik. Az a plusz, amit az adományoknak köszönhetően is hozzá tudunk adni a törvényben foglaltakon túl ehhez -, mint a családi napok, kirándulások, nyári fürdő napok, táborok, ingyenes színházi, cirkuszi, állatkerti látogatások, nyaralási lehetőségek, tartós élelmiszerek – az talán meg tudja adni azt az érzést, hogy a tőlünk telhetőhöz képest a legtöbbet adjuk.
- Ki lehet nevelőszülő?
- Vannak jogszabály által megszabott feltételek, mint például a megfelelő lakáskörülmények, az egészségi és pszichológiai alkalmasság, a büntetlen előélet, illetve a nevelőszülőséghez szükséges képzés elvégzése. Emellett vannak szakmai szempontok is, azaz a különböző szervezeteknek, hálózatoknak lehetnek egyéni preferenciái. Nálunk ilyen az, hogy a képzés bevezető részében elvárjuk, hogy ha házaspár jelentkezik nevelőszülőnek, akkor annak mindkét tagja vegyen részt a képzésen, ami azért fontos, hogy közös döntés szülessen arról, hogy helyet tudnak adni-e egy gyermeknek átmeneti időre a szívükben és otthonukban. Ehhez viszont tudnia kell mindkét félnek, hogy mi vár rá.
- Saját gyerek kizáró ok?
- Egyáltalán nem. Van azért egy létszám, hogy hány gyerek lehet összesen egy családnál, illetve – amivel a család védelmét is szolgáljuk – szorgalmazzuk, hogy lehetőség szerint a saját gyermeknél kisebbet érdemes vállalni.
- Honnan szoktak érkezni a gyermekek? Gyermekotthonokból vagy családokból?
- Amióta a fő szempont a gyermekvédelemben az, hogy minden gyermek családba kerüljön, azóta a gyermekotthoni elhelyezést próbálják mellőzni. Ettől függetlenül érkeznek onnan is, családokból is, illetve családok vagy gyermekek átmeneti otthonából, amit Érden az Egyesület működtet.
- Mennyi időre szoktak nevelőszülőhöz kerülni a gyerekek?
- Magyarországon ez nincs meghatározva. Akár csecsemőkorától egészen nagykorúvá válásáig, vagy feltételekhez kötötten még azon túl, 24-25 éves koráig is nevelőszülőknél lehet. Ez akkor lehetséges, ha azért van a vérszerinti családdal egy, a gyermek számára előnyös kapcsolat, mert ha ilyen nincs, akkor az örökbefogadás merülhet fel legjobb megoldásként.
- Hogyan lehet feldolgozni ezt az átmeneti helyzetet, ha a gyermek a nevelőszülő szívéhez nő?
- Ez az egyik legnehezebb feladat, már a képzés során is sokat foglalkozunk vele. Mindig nehéz elengedni egy gyermeket, de fontos belegondolnunk abba, hogy az, hogy a gyermeknek ki a családja, hova született, az egy megváltoztathatatlan dolog. A gyökerek mindenkinek nagyon fontosak, még ha nem is a legtökéletesebb minden a vérszerinti családjában, de ott tud azokra a kérdésekre választ kapni, hogy kinek a szemszínét vagy kinek a temperamentumát örökölte. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a kapcsolatokat életben tartsuk, gondozzuk, ápoljuk, honnan jön ő. A nevelőszülőnek ezt a veszteséget fel kell tudnia vállalnia, mi ebben igyekszünk segíteni: pszichológussal és olyan nevelőszülővel, aki már átesett ilyenen.
- Hogyan látja, az elmúlt 25 év alatt nőtt a nevelőszülők vagy a nevelőszülőkre váró gyermekek száma?
- Amit most látunk, hogy egyre több gyereknek lenne szüksége segítségre, például nevelőszülői családra. Nevelőszülőnek ott jelentkeznek legtöbben általában, ahol munkalehetőség híján vannak az emberek, és ahol van más is, ott kevésbé. Sokszor úgy jönnek hozzám leendő nevelőszülők, hogy keresik a lehetőséget, hogyan segíthetnének, hogyan lehetnének hasznosak.
- Hogyan lehet nevelőszülőnek jelentkezni?
- A Fészek honlapján találnak egy rövid tájékoztatót arról, mik a feltételek, a szempontok. Aztán egy családi bemutatkozó levelet kell írni nekünk, ami nem ugyanaz, mint az önéletrajz, az elképzeléseire, a motivációjára vagyunk kíváncsiak, hogy miért szeretne nevelőszülő lenni. Ez alapján felvesszük aztán vele a kapcsolatot, átbeszéljük a tudnivalókat, készítünk környezettanulmányt, biztosítjuk a pszichológiai vizsgálatot, és a jelentkező dolga lesz beszerezni az igazolásokat a háziorvostól, a tulajdoni lapot és az erkölcsi bizonyítványt. Mi szervezzük a három hónapos képzést is, ami azért fontos, mert az első pillanattól együtt készülhetünk fel a feladatra. Nagyon várjuk azokat, akik úgy érzik, hogy társunkká szegődnének erre a fajta szolgálatra. Jelenlegi elnökünk, Csipák Péterné szokta azt mondani, amikor megkérdezik tőle, hogy hány gyerek nevelkedett a családban, hogy százötvenig számolta. Ez persze a nagyon ritka kivétel. Annak is nagyon örülünk, hogy ha valaki egy gyerek sorsát tudja jobbra fordítani.